Nagyon izgalmas ez a bor, pár óra szopogatást követően biztos vagyok benne, hogy így volt ez jó, nem kellett dekantálni, ahogy többen mondták. Akkor nem éreztem volna az órákon át tartó lassú változást mind illatban mind ízben.
Volt, akinek nem jött be, amit el is hiszek,mert rendkívül megosztó tud lenni, hiszen egymás után dobálja a Király dűlő brutál mineráliáját, a friss és érett, befőttes gyümölcsöket, virágot, mézet. Egyik kortynál sós, másiknál gejl. 1992-ben telepítették ezt az ültetvényt a Királyban, Tokaj egyik leghíresebb dűlőjében.
A szőlő tehát fiatal még, a talaj és a fekvés a lényegesebb. Erősen köves, porózus, vörös zeolitos talaj van itt, sokkal kevesebb agyaggal, így víztartó képességgel. Szárazabb, jobban felmelegszik, a szőlő gyökerei pedig a mélybe fúrnak, keresik a vizet. 2007-ben aztán kereshették is, nem tudom ki emlékszik rá, de brutál egy nyár volt, tikkasztó forróság, ráadásul előtte tél sem volt nagyon.
A Királyon ez hatványozottan jelentkezett, a halvány arany színű boron érződik is a jól beérett gyümölcs, ez adja a citrusok után a mézet, virágport, marcipánt. Tüzes bor ez, a forróság gyermeke, magas alkohollal (közel 15%), lágy savakkal (a forróság) és diszkrét, nagyhordós (magyar tölgy) érleléssel, ami, szép édesköményes jegyekkel gazdagítja.
A látszólagos egyensúlytalanság, mármint alkohol kontra savak kóstolás közben nem annyira zavaró, az almasav csak részben lett lebontva, a test pedig támasztja az alkoholt. Nem annak való, aki tipikus hársos hárslevelűt keres, inkább a területről szól ez, mint a fajtáról. Férfias egy hárs, minden női vonal (virág, méz, marcipán) ellenére is, pattog a tűzkő, serceg a kova. Elegáns, hosszan cseng, lassan igyák, és figyeljenek oda rá. Bár Jancis Robinson szerint nem az, szerintünk mégis egy kicsit borsos az ára (6 ezer Ft körül), ezért 4 csillag.
