A világ egyik meghatározó bormagazinja, az amerikai Wine Spectator nyilvánosságra hozta idei top 100-as borlistáját. Ebben a mádi Royal Tokaji 2006-os 5 puttonyos vörös címkés aszúja a 28. helyre került. Tavaly is csak egy magyar bor került be a top 100-ba, akkor is a Royal Tokajitól, a 2005-ös ötputtonyos. Ennek ellenére csekély a magyar borok ismertsége az USA-ban.
Az első helyezett a 2010-es százas listán az amerikai Saxum pincészet 2007-es évjáratú Saxum James Berry Vineyard Paso Robles nevű cuvée-je (grenache, mourvedre, syrah) lett? áll a washingtoni magyar nagykövetség levelében. Az összeállítás a borok kóstoltatás során elért pontszámán túl egyéb tényezőket ? ár-érték arány, forgalomba hozott, illetve importált mennyiség stb. ? is figyelembe vesz.
A Royal Tokaji mádi pincéje
A top 100-as országok listáját nagy fölénnyel az Egyesült Államok vezeti, elsősorban a 2007-es évjáratú cabernet sauvignonoknak köszönhetően. Spanyolország növelte részesedését, az olasz borok száma relatíve magas áruk és kis importált mennyiségük miatt visszaesett.
| Ország | top 100-as borok száma |
| USA | 35 |
| Franciaország | 19 |
| Olaszország | 9 |
| Spanyolország | 9 |
| Ausztrália | 6 |
| Argentína | 5 |
| Chile | 4 |
| Németország | 3 |
| Portugália | 3 |
| Ausztria | 2 |
| Új-Zéland | 2 |
| Görögország | 1 |
| Magyarország | 1 |
| Dél-Afrika | 1 |
Számunkra kedvező egybeesés, hogy a top 100-as kiadvány mutatja be Miles Lambert-Gócs Tokaji Wine ? Fame, Fate, Tradition című könyvét is, amely a Tokaj-Hegyalja Borvidékről és a tokaji borokról készült legátfogóbb angol nyelvű könyv.
A klasszikus ? kizárólag a kóstolási pontszámot figyelembe vevő ? toplistán egyébként három magyar bor található: az Oremus Tokaji Esszencia 2000-es 98 pontot, az Alana-Tokaj Tokaji Aszú 6 Puttonyos 2005-ös 95 pontot és a Királyudvar Tokaji Aszú 6 Puttonyos Lapis 2003-as szintén 95 pontot kapott.
Nagy piac, kis ismertség
A sikernek örülünk, emellett az összeállítások híven tükrözik a magyar borok ismertségét az Egyesült Államokban. Ez változatlanul igen alacsony. A fogyasztó elsősorban a tokaji aszút és az ?alsópolcos? bikavért ismeri, de azt is csak igen korlátozott mértékben (utóbbi esetében szerencsére). A jelenség azért különösen sajnálatos, mert a magazin kiemeli, hogy a fogyasztók kalandvágyóbbak lettek, nyitottak a kevésbé ismert régiók és szőlőfajták, így potenciálisan a magyar borok iránt.
A magazin szerint az előző évhez képest változás, hogy a top 100 bor átlagára 40 dollárról 48 dollárra emelkedett, azaz ismét kezdenek előtérbe kerülni a korlátozott mennyiségben forgalomba hozott, drágább borok. Ezen túl, 2010-re is igaz az a trend, hogy a fogyasztók egy része a válság miatt az olcsóbb borok felé fordult.
A kedvező dollár-forint árfolyam miatt jellemzően versenyképesebbek is a boraink a 3-4 évvel korábbi helyzethez képest. Egy jó ellenpélda Ausztria, amely az utóbbi tíz évben jelentősen növelni tudta borainak ismertségét és eladásait az amerikai piacon, elsősorban a Grüner veltlinernek és a kitartó közösségi bormarketing-tevékenységnek köszönhetően.
Az utóbbi három évben körülbelül 4-5000 dollárnyi állami marketingtámogatáshoz jutott a magyar borágazat az Egyesült Államokban, melyet a magyar nagykövetség kereskedelmi diplomatája finanszírozott saját ITD-s attaséi kerete terhére ? áll a levélben.
