• Bor
  • Sör
  • Párlat
  • Kávé
  • Gasztro

borravalo.hu

bor ● sör ● párlat ● kávé ● gasztro ● bárkultúra

  • Címlap
  • Közélet
  • Hírek
  • Design
  • Podcast
  • Mindenmás
  • Kapcsolat

Ultrakóser borfesztivál

2007-03-14 ● Kántor Endre

Ultraortodox kóser borfesztivált tartottak a minap (március 8-án) Jeruzsálemben. Ultraortodoxot, mert ők egészen más kóser bort isznak, mint a többi zsidó. A fesztivál igen kellemes légkörben telt, mint azt a képek is mutatják, kevés borászat vett azonban részt. A kiállítók hiánya azonban érthetővé válik, ha figyelembe vesszük, hogy embertelenül nehéz kóser bort készíteni, amely megfelel a finnyás ortodoxok több ezer éves, mára már olykor egészen értelmetlennek tűnő vallási hagyományainak. Joggal merül fel tehát a kérdés: mitől kóser a kóserbor? Merre húzódik a Napa-völgy-Golán-fennsík tengely?(Képek: Associated Press, Jerusalem Wine Show 2007)

Golan Heights Winery, Recanati, Binyamina, Zemora, Bashan, BenHaim, HaMasrek, Kadesh Barnea, Dalton, Hevron Heights, Tanya, Mony, Erez. Ismeri ezeket a neveket? Pedig a fesztivál dokumentációja szerint ezek a borászatok készítenek olyan bort, amely az összes követelménynek megfelel a mélyortodoxok szerint. Ők ugyanis ultrakóser bort isznak.

De mitől kóser egy bor? Attól – hangzik ilyenkor a tudálékos válasz, hogy megfelel az összes vallási előírásnak. Arra azonban már jóval kevesebben tudnak megfelelni, hogy pontosan mik is ezek a szabályok. Dereng persze homályos kép valami nagyszakállú rabbiról, amint héberül mormog valamit a hordók között…

Elöljáróban talán szögezzük le, hogy a zsidók már akkor bort ittak, amikor nekünk még nyergünk sem volt, hogy húst puhítsunk alatta. Aztán a történelem viharai közepette Magyarországon is virágzó kóserbor-kultúra alakult ki, amelyet aztán szinte teljesen elsöpört a holokauszt. Erről később megígérjük, írunk, egyelőre tisztázzuk az alapfogalmakat.

Echt Kosher

Szóval mi kell a kóser borhoz a vallási előírások szerint? Kell ugye terület, szőlővessző, meg sok zsidó. Ők művelik ugyanis a szőlőt. Az ultraortodoxok kóser szabályai szerint ugyanis a bor attól lesz elsősorban kóser, hogy senki „bálványimádó” – az ő értelmezésük szerint ez a nem zsidókat jelenti – nem ért hozzá, és semmiféle adalékanyag nem került bele. Ugyanakkor, hogy más vallások számára a bor alkalmatlan legyen liturgikus célokra olykor fel is forralják, „mevusál” lesz belőle, így akkor is megőrzi kóser jellegét, ha bálványimádó ér hozzá. Emellett, ahogy tejet-húst nem lehet keverni, úgy a borra is vonatkozik, hogy nem fogyasztható együtt egyes ételekkel. Az olyan tisztátalan adalékanyagoktól, mint a bikavér, vagy az isinglas, pedig Jehova óvjon mindenkit…

A mevusálás bármennyire is furcsa, tényleges forralást jelentett. Azért kellett végrehajtani, hogy a borból kiöljék az erjesztést okozó gombákat. Igen jól, gondolják, a bornak nem tesz jót, ha csak úgy felforralják. Se fahéj, se szegfűszeg, se bors, se narancshéj, se méz, se máz, se mazsola. De ami a legrosszabb, hogy a szerencsétlen italban tannin, és színanyag se nagyon marad, csak erősen deformálódott savak, meg némi alkohol. Mivel rossz bort inni senki sem szeret, a tapasztalat és a bölcs Hillél arra vezette a mesuválókat, hogy csak 90 fokra forralják a bort. Azért ez sem tesz jót neki, de legalább nem megy annyira gajra (sic!). Franciaországban a Chateu Beucastel oldotta meg aztán a problémát: egyszerűen pasztörizálták a bort. A szín, illat, tannin stb. megmaradt, a vallási szabályok be lettek tartva, és a bor sem lett rossz. Mostanra ez a legelterjedtebb eljárás, nem véletlenül. Akár platnin, vagy rezsón, akár a pasztőrözőben csináljuk, a folyamat nem ér, ha nincs ott a mevusáló, aki ellenőrzi, hogy minden rendben megy-e. Nélküle nem kóser a kóser bor.

Az ortodoxoknak megfelelő borra egy a kóserítést felügyelő rabbi üti rá a hehsert, vagyis a kóserséget bizonyító pecsétet. Ez lehet egy rabbi, de lehet egy, a kóserítést felügyelő ügynökség, mint például az OU, vagyis az Orthodox Union, esetleg a Júdea Népe Front. Kóseríthet még a posek is, aki a körülmetélő rabbi, akit viszont a Beth Din nevű vallásbíróság felügyel. Tudnak követni?

Közbelép a Golán Fennsík-Napa Völgy tengely

A liberálisabb irányzatok persze borügyben is megengedők. A hatvanas években Izrael Silvermann rabbi kezdte a puhítást, innentől a vallásjog ingoványos érveléstechnikája következik. A rabbi arra hivatkozott, hogy a vallás nem feltétlenül kezeli bálványimádókként a keresztényeket. Ebből következik az, hogy a termékeik sem feltétlenül tisztátalanok. Mivel a zsidók számára megengedett, hogy a keresztény malom- és pékipar termékeit fogyasztják, már miért ne lehetne megengedni, hogy a keresztények által készített borokat is igyák hozzá. Mármint az amerikai keresztényekét.

A rabbi szerint ugyanis Amerikában a borászatok jelentős része teljesen automatizálta a termelést, a szőlőt se zsidó, se keresztény kéz nem érinti a termelés folyamán. Akkor nem teljesen mindegy, hogy ki kapcsolgatja a gépet? Az ultraortodoxok szerint nem mindegy, de a zsidók közül azért nem akar mindenki olyan szigorúan élni. Ráadásul felvetődik az a kérdés is, hogy vajon ezek az amerikai borászatok vallási célból, avagy világi célból termelik a bort. Amennyiben ugyanis vallási célból termelik, akkor zsidó azt nem ihatja. Egy több millió palackos kapacitású kaliforniai borászatról azonban viszonylag kevesen gondolják, hogy csak misebort készít, semmi mást. Silvermann rabbi végül is kibulizta, hogy az USA-ban termelt bor is számítson kósernek.

Silvernmann rabbi teóriáját aztán Eliott N. Dorff rabbi csiszolta tökéletesre, hogy a Silvermann-féle tételekbe ne lehessen belekötni. Eszerint: nem feltétlenül jelenti azt a teljes automatizálás, hogy nem érinti kéz a szőlőt. De ha érinti is, azt biztos nem olyan szándékkal teszi, hogy beszennyezze. A borba, meg biztosan így is, úgy is kerül valami nem kóser, ezt nem lehet elkerülni, következésképpen igyák csak a zsidók a derék amerikai, illetve kanadai termelők borait, abból nem lehet baj. A szabály tehát annyi, hogy kóser bornak számít a kóser bor, meg az a nem kóser bor, amit Amerikában termeltek. Érthető…

Nekünk egy dolog van az egészben, amit maradéktalanul megértettünk, mégpedig amit a lubavicsi ortodoxok mondanak, mielőtt bolt isznak: L’Chaim! Vagyis az életre, egészségünkre! Ezzel bármilyen nyelven és formában tökéletesen tudunk azonosulni.

Stevie Kraft

Kóser borok szemlézve

Korábban:

Gondban a világ legnagyobb pincéje

Rengeteg magyar érem Párizsban

Meghalt Gallo, oda Kalifornia

Címkék: Jeruzsálem, kóser, mevusál, posek

← Gondban a világ legnagyobb pincéje Erjedésben a magyar bormarketing →

Tetszett? Küldd el másoknak is!

Kövess minket

  • Facebook
  • Instagram
  • RSS
  • Tumblr
  • Twitter
  • YouTube

Podcast

Konc vs. Cibere – farsang és böjt

Márciusi ifjak és a szabadság bora

Pezsgőt júniusban

Instagram

Follow on Instagram

Hírlevél

Nem szeretnél lemaradni? Érdekelnek a kiemelt események, ajánlatok?

Hírek, Programok

Nagy Egri Borműhely kóstoló

Négy érmet hoztak el a Kreinbacher magnumok a pezsgő vb-n

Borszerda egri borokkal

Egytőről évjáratbemutató

Negyedszer is Trófea díjat kapott a Tornai Pincészet



Mi az, hogy ital/bár kultúra? Egyáltalán, miért kell a borokról, sörökről, párlatokról vagy kávékról kóstolójegyzetet írni? Inni kell, és kész, nem? De.
Persze, mi azt gondoljuk, hogy közben keresni kell a jót, a még jobbat, a tökéletest - ha van olyan. A kultúra a civilizáció építőeleme. Ahogy az irodalomban vagy zenében, az italok és ételek terén is lehet alkotni, és a tökélyre törekvő alkotást megérteni. Közben pedig lehet inni is - ünnepkor, lazításnak, búfelejtésre - hisz ez is kultúránk része. Főleg akkor, ha kulturáltan csináljuk. Ezért vagyunk mi: hogy megmutassuk mit és hogyan érdemes. Hogy mikor, az rátok van bízva...
  • Impresszum
  • Médiaajánlat
  • Szerzői jogok és feltételek

Keresés

Archívum

Facebook közösség

Copyright © 2023 · Borravalo.hu - minden jog fenntartva!