A BLOCK4 dűlő nyomában

Tudta, hogy az Etyeki Kúriának nemcsak Etyeken, hanem a soproni borvidéken is vannak szőlőterületei? Ha még nem, akkor itt az ideje megtanulni.

Az Etyeki Kúria fantasztikus egynapos túrát szervezett Balfra, a BLOCK4 dűlőbe, ahonnan fajtaborként a 2013-as Kékfrankosuk származik. A soproni borvidéken 17 hektár területen gazdálkodik a borászat, ebből jelenleg 9 hektár terem, 8 hektár újratelepítése pedig az elmúlt években történt meg. A BLOCK4 terület erősen mállott, mészkőben gazdag, agyagos barna talajú, ami kiváló az itt található kékfrankos tőkéknek.

foto 4

Nem árt tisztázni, hogy miért is BLOCK4 a dűlő megnevezése a palackon, amikor máshol hangzatos neveket találunk, mint Úrágya vagy Görögszó és azt sem, hogy miért Dunántúli OFJ (Oltalom alatt álló Földrajzi Jelölésű) a megjelölése a bornak, Soproni OEM (Oltalom alatt álló Eredet Megjelölésű) helyett. A most hatályos szabályozás miatt egyelőre nem hozhatják forgalomba soproni megnevezés alatt a palackokat, tekintve, hogy nem ott, hanem Etyeken dolgozzák fel a leszüretelt szőlőt. A dűlő nevét, – ami egyébként Warme Infried – sem írhatják rá, emiatt maradt a BLOCK4 munkanév, mint opció. Mi ott azért mind megegyeztünk abban, hogy tetszik nekünk a BLOCK4 név, a kényszerhelyzet szülte jó választás.

foto 4 (3)

Mérész Sándor főborász és Árti Milán, a burgenlandi Esterházy pincészet magyar borásza mutatta be a termőterület jellegzetességeit, közben az Etyeki Kúria borait kóstolhattuk. Az 2014-es Rosé kékfrankos és merlot, a 2012-es Red pedig kékfrankos és pinot noir házasítása. Az Esterházy és az Etyeki Kúria borászatok között több évre visszanyúló stratégiai együttműködés zajlik, ennek részeként Árti Milán látja el az Etyeki Kúria kékfrankos területeinek mindennapos szakmai felügyeletét.

foto 2

foto 1

A 2013-as Kékfrankos kizárólag a BLOCK4 terület 15 éves tőkéiről származik. Az erjesztés 21 napon át héjon, kézi csömöszöléssel történt. Spontán almasavbontás után majdnem egy évig 50%-a két-három éves, másik 50%-a pedig új 300 literes magyar tölgyfahordóban érlelődött. Kékvirágos, meszes-ásványos, friss pirosbogyós gyümölcsökkel, málnával, cseresznyével. Kis karamell, gyógynövények, feketebors. Élénk savú, könnyed, szép arányokkal rendelkező, lendületes bor, kevés tanninnal, 13% alkohollal.

foto 3 (3)

A szőlők mellett felállított sátorban Horváth László séf által készített babos pogácsát, – ami jellegzetes helyi étel – vaddisznó rilettet és szőlőlevélbe tekert, libamájjal töltött libahurkát kaptunk, ami mellé még a szintén soproni területekről származó 2007-es Magyar Vándor utolsó palackjaiból is felbontottak a kedvünkért.

foto 5

Hogy a kulináris élvezetek mellett a kulturális se maradjon ki, a kismartoni Esterházy kastélyban is tettünk egy sétát, ahol a család történetét bemutató kiállítás mellett a 330 éves borospincét és bormúzeumot is megnéztük. A korábbi várkastélyt Esterházy Pál (1635-1713) alakította barokk palotává, melyet később II. Esterházy Miklós herceg restauráltatott illetve építtetett át már a klasszicizmus jegyében, és ekkor vált a kastély a család első számú rezidenciájává. Itt található Burgenland tartomány legrégebbi szőlőprése és legnagyobb, gyönyörűen díszített fahordója is, nem mellesleg találtam itt például 1987-es blaufränkisch-t, 1988-as sauvignon blanc-t, és 1982-es weissburgunder auslese-t is a polcokon.

foto 5 (3)foto 5 (4)foto 1 (5)foto 3 (2)

Az Eisenstadt melletti trausdorfi Esterházy Borászat is vendégül látott minket. A modern épületben a borászat mellett itt kapnak helyet a hordók és egy kóstolóhelyiség/bolt is.

foto 4 (2)

foto 2 (2)

Az Esterházyak több mint 250 éve foglalkoznak a Fertő-tó közelében található dűlőkben – a Lajta-hegység déli lejtőin és Ruszt környékén – bortermeléssel, most 65 hektáron. Ennek 2/3-át vörösborok, míg 1/3-át fehérborok teszik ki. A reduktív technológia mellett mintegy 600 barrique hordót is használnak, bár nekem leginkább a gyönyörű Stockinger kádak tetszettek.

foto 5 (5)foto 3 (5)foto 2 (6)

A pincészetnek elég nagy a portfóliója, ráadásul a rengeteg bor mellett párlatok, csokoládé és különböző lekvárok is készülnek itt. Kóstoltuk a Quinquin Sparkling Rosé-t, majd a 2013-as Pinot Blanc-t. Ez barackos, birses, mézes, kis citrussal, ásványossággal. Nagyhordós érlelést kapott, eléggé élénk, behízelgő, jó egyensúllyal. A Leithaberg DAC Kékfrankos 2012 hordós érlelésű, cseresznye, ribizli, málna, kékvirág, meszes-ásványosság benne. Visszafogott, közepes savval, az alkohol kicsit melegíti (14%), de korrekt, szép tétel. A 2011-es „Föllig” Kékfrankos érettebb, kis animalitással nyit, aszalt meggy, só, pirított magvak. Kerekebb a tannin, ugyanakkor több is benne, koncentráltabb, a végén kis kesernyés lecsengéssel.

foto 5 (2)foto 3 (6)

Ezután a nap után határozottan úgy gondolom, hogy mindenkinek érdemes ellátogatni, egyrészt a közeli Etyekre, – ahol hasonlóan modern a borászati központ és lehet borokat kóstolni, pincét látogatni – másrészt érdemes kiruccani az Esterházyakhoz is, kastély – és borászatlátogatással, hogy a többi környékbeli látványosságról ne is beszéljünk.

Minden vélemény számít!