Jó látni, hogy két fiatal borásztehetség az öreg Tokajban olyan borokat tud készíteni, amelyeken már egyértelműen érezhető a kezük nyoma. Van stílusuk, ezt nem lehet túlmisztifikálni: kiváló területeken dolgoznak, hagyományos fajtákkal és a kitartás úgy tűnik, egyre jobb eredményeket hoz.
Ilyenkor eszembe jut az örök körforgás megnyugtató, keserédes érzete. Ifjak jönnek, kísérleteznek és magukra találnak; öregek mennek (vagy még jobb, ha maradnak), tapasztalatot adnak át, emlékeztetnek a gyökerekre. Hegyalja szempontjából pár emberöltő sem jelentős időtáv és pár ezer bor sem nagy merítés, milyen kevés és mégis milyen sok adatik nekünk, akik tíz-húsz-ötven évig kóstolunk. Hát még amikor ezekkel a mikrodűlőkkel-mikrotételekkel, pillanatfelvétel-szerűen próbálunk evickélni: mintha a vaksötétben vakut villantanék és ha tájékozódni nem is tudok annak alapján, a lényegből mégis megértek majd valamit.
Gizella ? Szil-völgy Furmint 2009
Erős kezdés, a Furmint Februáron imádtam: közepesnél intenzívebb illatú, hízelgően gyümölcsös, ugyanakkor félúton billeg a minerális-virágos vonalon, de közben tiszta és precíz. A magasabb savtartalom szép gerincet ad, a hosszú lecsengés pedig finoman körtés-barackos irányba fut ki, enyhe élesztős (seprőfelkeverés?) mellékzöngével, ami izgalmassá teszi. Légies bor, szép beltartalommal. Style!
Balassa ? Szent Tamás Furmint 2009
Kissé zárkózott az illata, még nagyon fiatal-fejlődő bor a pályája elején: inkább a tufás talaj van előtérben támogatva primer gyümölcsaromákkal, némi friss körtével. A korty remek szerkezetű és elegáns, virágokkal és egy klassz vegetális karakterrel, amit meleg, péksüteményre-kenyérhéjra emlékeztető bevillanások kísérnek. Hosszan játszik a lecsengés a szájpadláson is: komplex, szép bor.
Gizella ? Medve Furmint 2009
Valódi behízelgő, krémes illat jó mineralitással és battonage-jelleggel támogatva. Déligyümölcsök garmadáját dobálja ki a pohárból. Szájban jó testű és nem lomha, magas savak ellenében a cukor szépen kerekít és nem rondít, kandírozott érzet felé viszi a gyümölcsöket. Hölgybarát, nyári bor jó áron.
Balassa ? Betsek Furmint 2009
Parfümös, florális illatta után a kortyban a cukor szépen teszi oda magát, még tannin is van jelen. Jó hordóhasználattal, közepesnél hosszabb lecsengéssel búcsúzik: van benne egy szimpatikus szikárság, ami a leírás alapján nem passzolna a képbe, de mégis.
Balassa ? Thurzó Furmint 2009
A Tokaj-hegy legdélebbi pontja, Szepsyn kívül másnak nem nagyon van itt területe, új telepítés a természetvédelmi terület miatt sem várható. Az illat elsőre finomseprő és ananász, olajos, hízelgő, egy ?érett nő? illata, mondhatni tapasztalt és nem tolakszik, úgyis hódít, ha nem harsog túlságosan. Szép gyümölcsaromák, picit magas alkohol és puhább savérzet van a 20g cukor mellett.
Gizella ? Barát-dűlő Hárslevelű 2008
Higgadt, szinte hűvös karakterű ásványosság mellett kedves kamillavirág, akácméz, bodzaszörp. A korty vastag de nem lusta – jó savú, krémes textúrával, sok egzotikus gyümölccsel. Lehet nyugodtan kicsit melegebben is fogyasztani. Izgalmas a talaj hatása az ízképre. Édesszájúaknak kötelező.
Balassa ? Zéta 2008
A löszös Mézes-Mály dűlőből, 220g cukorral indít a legédesebb Balassa. Jellegzetesen kései karakter birssel és barackkal, harapható és nehéz illatfelhővel. Olajos textúra, nagyon szépen gyümölcsös finissel, ami rettentő selymes, mondhatni bársonyos, nem üt ki semelyik összetevő és egyáltalán nem válik gejllé, talán ez lehetett volna az egyetlen veszély. Percekig a szájban marad, de sem a sav, sem az alkohol (a cukor meg főleg nem) muzsikál külön. Csodaszép.
Gizella ? Tokaji Aszú 6 Puttonyos 2007
Légies new school aszú friss és elsődleges gyümölcsaromákkal, hosszú életpálya elején. A korty elsőre olyan könnyű, mint valami kései szüret – semmi nehézkesség, csak arra kapod fel a fejed, hogy végtelen hosszú a lecsengése és nem eltűnik, hanem kibontakozik a szájban. Összetett, hosszan szálazható díszítettség, tanítani való sav-cukor arány. Egy igazi ?new generation sweet?. Simán el tudom képzelni valami gourmand-desszerthez amiben van barack és túrós csoda-hab, ami könnyű és izgalmas, mint a bor is.
A Szilágyi László vezette Gizella Pince a barátságos, déligyümölcsös, melegebb karakterű borokkal, míg Balassa István a szikárabb, ásványosabb tételekkel barátságban, közös megjelenésben jól kiegészítik egymást. A kóstolónak a Vinoport Borbár nyújtott színvonalas helyszínt (látva a különlegesen összeválogatott palackos kínálatot és a pohárral is kérhető borok nagy számát örülök, hogy a borra éhes közönség újabb helyet ikszelhet be Budapest képzeletbeli boros térképén).
