Champagne – a luxus buborékai

Ugyan létezése véletlennek köszönhető, mégis kevés olyan jól eltalált dolog van a világon, mint a pezsgő. A siker persze hamar a csúcsra repítette Champagne-t, és ma ott tartunk, hogy egy valamirevaló palackért legalább 10 ezer forintot kell fizetni. Rendhagyó champagne-kóstolót tartott a WSET Nemzetközi Borakadémia, ahol eldurrant vagy 230 ezer forint, és kiderült: a legdrágább nem feltétlenül a legjobb.

A gazdasági világválság rányomja bélyegét a boriparra is, látszik is ez az iparágban történő összeolvadásokon, csődökön, működési visszavágásokon. Champagne egyike azon kevés területeknek, melyek annyira érintettek, a régióban nincs akkora válság. Az évente mintegy 340 millió palackot előállító régióra igaz a régi mondás, mely szerint „jó időben, jó helyen, jó marketinggel” garantált a siker.

Pedig low-end champagne nincs, ezt a piacot a siker, az évek és a rutin felülre pozícionálták, a prémium és ikon kategóriába. Éppen ezért, ahogy majd a továbbiakban is látszik, nagy mázlival találunk olyan valódi champagne-t, amely 10 ezer forint alatt kapható a kereskedelemben. Magyarul sokszor pezsgőnek is nevezzük (ahogy tettük mi is fent), ez azonban megtévesztő, a tankpezsgő, pezsgőbor, és minden olyan CO2-vel rendelkező termék esetén használható, melyeknek valójában kevés közük van a lekoppintott példaképhez.

Champagne-ban ugyanis csak a tradicionális, ún. Méthode Champenoise, vagy Methode Tradicionele módszerrel készülhet. Alapvetően arról van szó (és itt most direkt nem akarunk hosszan értekezni), hogy palackban történik a másodlagos erjedés. A sztori ugye az, ami valójában inkább csak mítosz, hogy Dom Perignon bencés apát találta fel az italt, méghozzá azért, mert nem tudta kiküszöbölni ezt a másodlagos erjedést a palackban.

Hogy is van ez? Champagne-ban elkészítik az alapbort a használt fajták valamelyikéből, vagy ezek házasításából. Alapvetően három fajta jöhet szóba: chardonnay, pinot noir és pinot meunier, de ezen kívül megengedett még a pinot blanc, arbanne, petit meslier és a pinot gris is (bár ez utóbbi csak a Fromentau nevű italhoz). Szóval, ez az alapbor bekerül a palackba, amelyhez ekkor valamely (általában titkos) recept alapján összeállított élesztőkeveréket és opcionálisan némi cukrot adnak be némi alapborral vegyítve – ez az expedíciós likőr (nem pedig Tuskó Hopkins és Csülök kedvenc itala az egyik oázisban). Ez beindítja az erjedést a palackban, ami ugye minden esetben CO2 termeléssel jár. Van egy jó kezű egyén, a remeur, aki ezeket a nyakkal lefelé álló palackokat kézzel forgatgatja, hogy az egész élesztős cucc a nyakában összeálljon. Miután a folyamat lezajlott, a nyak végét lefagyasztják, a palackban lévő nyomás kidurrantja belőle a lefagyott üledéket, és egy dosage nevű eljárással kipótolják a hiányzó mennyiséget, majd gyorsan dugóznak, hogy a CO2 ne menjen el. Ebben a szirupban megint lehet cukor, de ezzel óvatosan bánnak, hisz a száraznak nevezett Brut Nature champagne-ban is max 2 gramm cukor lehet. Mind az alapbornál, mind az összes többi folyamatban nagyon odafigyelnek az extra minőségre, hisz a CO2 kidomborít minden esetleges hibát. Alapvetően a champagne nem évjáratos játék – a termelők több évjárat borait házasítják, főként a legjobb minőség elérése, a kiegyenlítés miatt. Vannak évjáratok, mikor nagyon jó a szüret, ebből esetenként évjáratos champagne készül. Marginális klíma + magas alapbor minőség + tökéletes technológia = champagne.

A WSET Nemzetközi Borakadémia rendhagyó prémium kóstolót tartott, a Tabáni Teraszon. (A terasz stábjának pedig ezúton is köszönet, hogy megfelelő keretet adtak az eseménynek, fizikailag és gasztronómiailag egyaránt). A cél az volt, hogy 12 champagne-on keresztül lavírozva tapasztaljuk meg, hogy a fent zanzásított folyamatnak pontosan milyen is az eredménye. Meg kell, hogy mondjuk, nehéz helyzetben vagyunk, hisz pont azért, ami egész Champagne-t jellemzi, hibás, kevésbé jó borral nem találkoztunk, de még távolról sem. Pontoztunk, de Kántorbandiban felmerült, hogy ennek nagyon sok értelme ebben az esetben nincs, talán csak némi tájékozódást ad az árak mellett, hogy halandók inkább merre forduljanak. Íme hát.

2009_07_champagne4

Champagne Pommery (kék címkés)

Halvány citrom szín, közepesen gyenge felszállás, közepes buborékokkal. A champagne-ok alapvető mércéje a buborékok mérete, és a felszállásuk egyenletessége, sűrűsége. Alapvetően elmondható, hogy minél érettebb, annál apróbbak a gyöngyök. Virágos, citrusos, közepesen intenzív illat, a háttérben kekszes jegyekkel. Intenzív zamat, zöldalma, citrom jegyekkel, szép savak, közepesen hosszú lecsengés. 11 000 Ft, 88 pont.

2009_07_champagne5

Fleury Pere & Fils Brut

Dél-Champagne-ból származó, pinot noir túlsúlyos bor. Ez azért fontos, mert itt inkább agyagos a talaj (az általános meszeshez képest), ami a pinot noirnak nagyon jót tesz. Színe közép arany, a felszállás egyenletes, apró bubikkal. Illatban testet, nehézséget érezni, erősen virágos, pirosbogyós. Zamata intenzív, fehérhúsú őszibarack és fehércseresznye, krémesség párosul hosszú lecsengéssel. 10 500 Ft, 92 pont.

2009_07_champagne6

Besserat de Bellefon Cuvée Extra Brut Rosé

Halvány narancs színű bor, egyenletesen felszálló, nagyobb buborékokkal. Közepesen intenzív, élesztős illat, mely mögött a gyümölcsök húzódnak – friss cseresznye például. Magas savak, intenzív CO2-érzet a szájban, érett grapefruit és a cseresznye jön zamatban az élesztővel. 7000 Ft, 87 pont.

2009_07_champagne7

Ayala Brut Zéro Dosage

Az első olyan champagne, amelyhez nincs szirup adagolás a végén, vagyis az összes cukor az expedíciós likőrben kierjed és csontszáraz lesz. A magyar forgalmazó ezt igen érdekesen, „Ayala Brut Zéro pezsgő”-ként aposztrofálja a címkén, de hát nem mindenki születik túlélésre. Valójában van erre szép szavunk, a nyerspezsgő. Közepes citrom szín, intenzív felszállás, közepesen kicsi gyöngyök, intenzív élesztő és friss gyümölcs illat. Szikár savak, amit a 0 gramm cukor miatt is jobban érzünk, citrus és grapefruit dől belőle ezerrel. Egyik személyes kedvencünk, 11 000 Ft, 90 pont.

2009_07_champagne8

H. Blin & Co. Brut Tradition

2007-ben Wine Challenge ezüstérmes lett ez a halvány arany színű, intenzív illatú bor. Élesztő, pörkölt magok, és édes gyümölcsök dőlnek belőle. Fűszeresség is van: szegfűszeges, almakompótos, licsis illatok jönnek. Meg némi vanília, ami az alapbor hordós tartására utal. Alapja pinot meunier, ízben is nagyon komplex. 9800 Ft, 93 pont.

2009_07_champagne9

Delamotte Brut

Halvány citrom szín, közepes buborékok egyenletes felszállással. Közepesen intenzív illat, élesztővel és friss nyári almával. Ehhez jön egy vegetális, alapvetően gombás jegy. Zamatban ezek köszönnek vissza, nagyon kerek, harmonikus bor. 10 500 Ft, 90 pont.

2009_07_champagne10

Taittinger Brut Reserve

A reserve kifejezés azt fedi, hogy egy extra jó évjáratból eltett alapborból, vagy több ilyenből, amit kiegyenlítésre szántak, készült javarészt ez a tétel. Szóval a legjobb, félretett borokat házasították. Halvány citrom szín, virágos, fehérhúsú gyümölcsökkel, krémes felhanggal. A háttérben illatban és ízben egyaránt diszkréten ott az élesztő. Hallatlanul elegáns bor, pehelykönnyűnek is nevezhetnénk, ha ez nem lenne megtévesztő. Hosszú lecsengés, üde ízek végig, kecses, szép. 12 000 Ft, 92 pont.

2009_07_champagne11

Pol Roger Rosé 2000

Az első vintage champagne, tehát egy kivételes szüret borának legalább 80%-a. Élénk pink szín, nagyon visszafogott illat, halványan pirosbogyós gyümölcsökkel és élesztővel. Elképesztő kiteljesedés a szájban, nagyon intenzív friss, savanykás eperrel. A hosszú utóízben mindenhol érez ízeket az ember a szájban. 14 000 Ft, 93 pont.

2009_07_champagne12

Pol Roger 1998 Extra Cuvée de Reserve

Halvány arany szín, vajas, krémes, visszafogott illat. Egyébként is egy távolságtartó elegancia jellemző rá, zamatban kenyérhéj, őszibarack, de nagyon visszafogott módon, ahogy a szénsav érzet is ilyen. Ettől azonban még inkább kívánatos, élesztős, grapefruitos a lecsengése, ropogósak a savai. 17 000 Ft, 95 pont.

2009_07_champagne13

Bollinger 1997 La Grande Anné

És megérkezett a friss linzer. Nem tudjuk milyen év is lehetett ’97 Champagne-ban, de Bollingeréknek ezek után elhisszük, hogy ez volt a nagy év. Mert ez a bor olyan, hogy aki ilyet készít, annak mindent elhisz az ember. Illatban és zamatban is piskóta, sütemény, tejszínhab, narancs és alma, áfonya és erdei gyümölcsök. Szájba véve pedig olyan, ami még egy tapasztalt borisszának is emlékezetes élmény: egyszerűen szétrobbanak az ízek, közben valami olyan harmóniát alkotva, amit még sosem éreztünk eddig. Utóízben lekvár, pörkölt pisztácia, oxidációs jegyek, mint egy oloroso sherrynél. És ez kitart hosszan. Az árát látva először visszahőköl az ember, aztán elgondolkodik: vannak a magyar piacon borukat ennyiért kínálók, akikről nem mondható el ugyanez a leírásban, és akkor még mi voltunk diszkrétek. Plusz: dupla ennyiért is akad champagne, szóval nekünk ár-érték arányt és abszolút értéket összevetve ez tetszett a legjobban. 28 000 Ft, 98 pont.

2009_07_champagne14

Cristal – Louis Roederer

Snoop Dog kedvence, és ezáltal a két kilós aranyfukszok, Swarowskis Hummer-tárcsák és félretolt baseball sapkák kedvelőinek táborában óriási sikert vívott ki. Persze, nekünk nem azt kell nézni, hogy Doggy Dog mit szeret, és, hogy mi a marketing mögötte, de nem lehet elmenni (az egyébként zseniális marketing) jelenség mellett. Már illatra nagyon harmonikus, kenyérhéjas, herbás, kamillás, citrusos. Grapefruitba hajló intenzív zamat, sok citrussal, cirtromfűvel és mentával. A dosageban kihasználták a max cukor mennyiséget, hogy kicsit populárisabb legyen, és ez úgy tűnik bejött, de (annak ellenére, hogy tényleg fantasztikus borról van szó), nem nekünk. 50 000 Ft, 91 pont.

2009_07_champagne15

Krug Grande Cuvée Brut

Itt elhagynak a szavak. Csak egy dologra tudunk gondolni ahogy szagoljuk, isszuk, és ez a Krug szlogenje: „No Krug, No Thanks!” Amit a Bollingernél éreztünk, kábé az fut végig rajtunk ismét, egy új szenzáció, amikor olyasvalamit kóstol az ember, amire mindig emlékezni fog – hallatlan elegancia, elképesztő íz kavalkád. Mindkettőnél az a Hrabal-alak ételkritikus jut eszünkbe, aki az Őfelsége pincére voltam-ban megkóstolja a dízsvacsora főfőgását, először elsírja magát, majd elájul. 46 000 Ft, 97 pont.

Hozzászólások

  1. mondta

    1. Stevie Kraft 2009-07-31 22:46:29

    Borhibát a tökéletességig csiszolni, majd eladni jó drágán, ehhez értettek ottan nagyon…

    Az alsó kategóriás champagne-okban viszont nincs sok köszönet. A legszörnyűbb az, hogy lévén a Champagne név, csak a minőség alacsony, az ár nem az!

    És nehogymá nem volt Grand Siécle a Laurent Perriertől!

Minden vélemény számít!