Így vesz bort a magyar

Törzsolvasónk, Italosztály nickjéből is visszafejthetően jól ismeri a hiperek világát. Hosszabb ideje érlelt magában néhány gondolatot, tapasztalatot, melyet most megosztott a közzel. Így veszünk bort mi, tessék megemészteni, megrágni, a következtetéseket levonni.

Milyen szempontok alapján vásárol a hiperben egy átlagfogyasztó? Mit kérdez, hogy dönt? Belső rálátással rendelkező törzsolvasónk megosztotta évek óta gyűlő tapasztalatait arról, mely szempontok vezérlik a népet, amikor bort vesz. Alábbiakban Italosztály véleménye olvasható:

Tavaly ősszel a magyar borfogyasztási szokásokról készült egy online felmérés, az itt elérhető végeredmény alfáját és omegáját pedig a felmérést készítő Borászportál bevezetőjében így fogalmazta meg:

„A kutatás legfontosabb megállapítása minden bizonnyal az, hogy az online borfogyasztók – a várakozásoknak megfelelően – igényesebbek, ugyanakkor közöttük is a legtöbben egyszerű borfogyasztónak tekinthetők”

Ezzel nem lettünk sokkal közelebb társadalmunk megértéséhez. Amire valóban kíváncsiak lennénk, az a legnagyobb vásárlóerőt képező átlagfogyasztó viselkedése. A fenti kérdőív kitöltői sajnos nem közülük kerültek ki, ezért én most helyzetemnél fogva megpróbálom ezt valamelyest kompenzálni.

Bár nem végeztem semmilyen felmérést és ez az iromány így nem vehető készpénznek, munkám során akarva akaratlanul szereztem sok tapasztalatot a hétköznapi vásárlókkal kapcsolatban: egy vidéki hipermarketben dolgozom árufeltöltőként és szinte csak a borokkal foglalkozom, ugyanis több mint 1000 különböző palackot forgalmazunk, melyeknek kezelése teljes embert kíván.

Borok kedveltsége szárazsági fok szerint

Az átlag magyar borvásárlónak sajnos ez az elsődleges kritériuma. Főleg a könnyed, jó ivású borokat kedvelik, melyekhez zéró hozzáértéssel úgy a legkönnyebb hozzájutni, ha a magasabb maradékcukorral (vagy egyéb dolgokkal…) rendelkező palackokat választjuk. Hipermarketben sokan nem csak saját felhasználásra vásárolnak, hanem összejövetelekre is. Egyszerre több ember ízlését nehéz eltalálni, ezért aztán inkább csippan 5 üveg félédes a kasszánál, azzal nem lesz probléma.

A borválasztás szempontjai

Megjelenés

Az első szempont tehát a szárazsági fok. A dobogó második fokát megosztva birtokolja a régió és a palack/címke kinézete. Saját felhasználásra sokat számít, ha a címkén ott virít az Eger vagy Villány felirat, de ajándékba is inkább ilyet választanak, vagy valami díszesebb palackot. A lényeg hogy olcsó legyen, mégis drágának tűnjön. 500-800 Ft-os kategóriában francia palackos tokaji borokkal kasszát lehet robbantani. (Más kérdés, hogy ezzel mennyire degradáljuk Tokaj hírnevét.)

Tanulságos volt megfigyelnem a vásárlók csavarzárhoz való hozzáállását is. Biztos vagyok benne, hogy mi borbolondok nagyon örülünk azon pincészetek kezdeményezésének, akik rövidebben eltartható 2011-es boraikat már csavarzárral és nem extra nehéz palackokkal dobták piacra. Az átlagos vásárló viszont nem érti a helyzetet, ezért inkább levették a nagyobb palackos, dugóval ellátott, 2010-es évjáratú borokat. A polcokon direkt összekevertem a két évjáratot, ennek ellenére kiválogatásra kerültek az impozánsabb megjelenésű palackok.

Persze, a túlzott feltűnés is káros lehet, nem szabad agyoncicomázni az üvegeket, mert nagy akarásnak nyögés lehet a vége. Egyesek úgy vélik, hogy ha a pofacímkéjük nem lenne nyerő, majd a nyakcímke miatt fogják őket választani. Akik ilyesmit csinálnak, azoknak elárulom, hogy nem ez fogja eladni a borukat, sőt. Egy áruházban szorosan egymás mellett sorakoznak a palackok, így a vásárlónak egyetlen esélye marad kézbe fogni a kívánt terméket: az üveg nyaka. Ha oda még pluszban mindenfélét akasztgatnak, a kutya se fogja levenni a terméket. Egyrészt, mert ahhoz a vásárlónak oda kellene figyelnie és az nem szokása, másrészt pedig ezek a kicsiny reklámtáblák ide-oda forognak, ez pedig idővel kevésbé vonzó rendezetlenséget eredményez. Nem szeretnék senkit sem bántani, csak kereskedelmi szempontból nem értem például a somlói Várkapitány pincészetet (de bárki mást is említhetnék). Szerintük boraik harmonizálják auránkat, és ezt nyakcímkék útján szeretnék a vásárló tudtára adni. Egy olyan bornál, melynek ára alulról nyaldossa a kétezret, nem hiszem, hogy ez számít. Eléggé szembetűnő jelenség tud lenni az összenyomorgatott, földre leesett, polcon otthagyott nyakcímkék kicsiny serege.

Ár

Ha ezektől a címkéktől elvonatkoztatok, van egy másik nagyon fontos tényező, ami miatt csak porosodhat a bor a polcon. Az átlagos vásárló nagyon nincs képben az ár-érték arányokkal ((vagy teljesen máshogy viszonyul hozzájuk), ezért bizonyos kategóriákban és bizonyos ársávban holt terek alakulnak ki. Az akcióktól és egy-két kivételtől eltekintve legkevésbé a 700-1000 és a 2000 Ft környéki borok fogynak. Az indoklást legalulról kezdeném.

200-400 Ft között az „asztali” borok, 400-800 között az ismertebb techno borok (BB, Varga stb.) mozognak, és innentől 1000-ig megáll a tudomány. Ugyanis egészen idáig a legtöbben összejövetelre vagy saját felhasználásra vásárolnak, és ilyen szimpla piálásokra maximum ennyi pénzt szánnak. Az átlag magyar alkoholista hetente iszik, és ezen „ritka” alkalmakkor a megbízható (évjáratfüggetlen) termékeket keresi, nehogy aztán megint egy hetet kelljen várni valami finomra. Jobban csak akkor nyitja ki a pénztárcáját, ha ajándékba vagy különleges alkalomra lesz a bor, annak ára viszont legalább négy számjegyű legyen, mert az már biztos jó. Aki 2000 Ft környékén gondolkodik, az meg inkább fölé lő, mint alá. Ennél az összegnél ugyan mit számít az a párszáz pengő pluszba, legalább valami tuti csúcsborra sikerült szert tenni. Elég érdekes, amikor egy szép, de ismeretlen tételt nem tudsz eladni 799-ért, viszont 1199-ért már egész ügyesen kifut a készleted. Kipróbáltuk, „jó” poén.

Ajánlás

Nem ritka esemény, amikor a vásárló hozzám fordul tanácsért. Ajánlok is neki pár kihagyhatatlan akciót 1000 alatt, végül mégis inkább valamelyik kommersz termék kerül le a polcról. Sajnos nem kicsit paradoxon, hogy Magyarországon, ahol a területéhez képest ennyiféle hazai bor található, az átlagfogyasztó olyan konzervatív, hogy rossz nézni. A vastag pénztárcához sem feltétlenül jár széles látókör. A tehetősebbek már viszonylag sok bort ismernek, de ez csak az idő múlásának köszönhető. Rájuk jellemző a nagy tételben történő vásárlás, de csak egy fajtából kérnek sokat. Van egy szent meggyőződésük, amitől szinte lehetetlen őket eltántorítani, még akkor is, ha az a bizonyos meggyőződés olyan alapokon nyugszik, mely szerint mostanában (2012!) nincsenek jó rozék…

Vannak ehhez hasonlóan viselkedő futárok, akik az esetek többségében rendezvényre, csapatépítésre, egyéb nagy létszámú banzájra viszik a szeszt. Ilyenkor a háttérben van egy főszervező, aki nem kevés pénzt ad borra nagyon egyszerű kikötésekkel. Megjelöl egy konkrét termelőt vagy régiót, esetleg fajtát, és neki abból kell nagyon sok. Először telefonon szoktak minket keresni, hogy rendelkezésre áll-e a kívánt mennyiség most azonnal. Mivel ez nem szokott előfordulni, megpróbálunk nekik alternatívát nyújtani. Hiába töri azonban magát az ember, a különbözetet máshol próbálják majd beszerezni és semmiképp sem helyettesítik valami hasonlóval, vagy ajánlottal.

Nem állítom, hogy sosem volt sikerélményem. A fentiek mellett jelenleg azt látom, hogy a hazai borfogyasztásban egy átmeneti időszakot élünk át. Egyre több a fiatal érdeklődő a debrői hárslevelűt kereső vásárlók mellett. Sokan céltudatosan mennek be egy-egy üzletbe, de nem zárkóznak el attól, hogy tanácsokkal lássák el őket, ezzel együtt pedig többször annyi pénzt költsenek borra, mint ahogy azt eredetileg tervezték. Ehhez a most felnövő vásárlói réteghez őszintén, megfelelő alapokkal kell közelíteni, mind termelői, mind pedig kereskedői szempontból. Az idősebb fogyasztói korosztályt most még sajnálhatjuk a termelőszövetkezetes ízlésük miatt, de 10 év múlva mit mondunk majd jelenlegi saját magunkra? Nagyon remélem, hogy csak jót.

Hozzászólások

  1. BZoltan mondta

    Érdekes vélemény. Nekem egy kicsit fanyar érzésem támadt attól, hogy a hiperekben dolgozó boros ember a hiperekben vásárló fogyasztókról, a hiperekben kapható borok csomagolásáról ír, de arról, hogy konkrétan milyen borok is vannak a palackokban nem igazán.

    A legőszintébben reménykedem abban, hogy még az a 200-500Ft-os borok fogyasztói rétegéhez is eljut az interneten keresztül az üzenet, hogy bizony ebben a kategóriában tisztán szőlőből készült bort nem lehet kapni. De a hiperek kínálatának még a drágább boraiért sem tenném a tűzbe a kezem. Rendszerint felvásárolt vacak szőlőből, a törvények biztosította kiskapuk végletes kihasználásával készült erősen kétes minőségű szeszesitalok vannak a legtöbb hiper boros polcain.

    Nyilván most lehet háddekéremezni, meg méltatlankodni, de tény, hogy ha minden boros tájékozottság nélkül leemelek 20 különböző palackot bármelyik hiperből, akkor több mint valószínű, hogy 15-18 palack hulladékot és 2-5 iható bort kapunk. Igen nagy mázlival maximum 1-2 jó borral, de azok sem az olcsóbb kategóriákból.

    Ebben a kontextusban, az hogy az egységsugarú fogyasztó mit is vesz az szinte irreleváns. Azt veszik ami van, ha lenne rendes bor a polcokon akkor azt venne. Sokkal érdekesebb az, hogy hogyan kerülnek be a borok a hiperekbe és miért azok kerülnek amik. Ez már a polcpénzek, visszatérítések, árukapcsolások, megvesztegetések bűbájos világa.

  2. BZoltan mondta

    @ octopus:

    Menj be bármelyik hiperbe és tölts el 10-15 percet a boros polcoknál. Nézd meg a kínálatot. Figyeld meg, hogy miket miket vesznek le az emberek.

    Ennyi elég ahhoz, hogy képbe kerüljön bárki a magyar borfogyasztási kultúrát illetőleg.

  3. Kántorbandi mondta

    @ BZoltan:

    Zoli, értelek. Viszont kénytelen vagyok vitatkozni: míg a 200-500 forintos kategóriában elképzelhető, hogy sok kétes eredetű bor van, azaz a szőlő kétes eredetű, addig azt kétlem, hogy nem szőlőből valamilyen szesz hozzáadásával készülnének ezek. Mondok példát: Hilltop Fehér Cuvée. Most 500 Ft alatt van, kóstoltam, bor. Nyilván nem csúcskategória, és nyilván nem kézműves. Viszont semmi baj nincs vele. A 250 Ft környéki színes palackos izgalmakat még nem mertem megkóstolni. Viszont az 1000 Ft alatti kategóriában több olyan bor is van, amit szívesen megveszek egy hiperben, megbízható pincészettől. Az más, hogy nagyon figyelni kell, tárolásra, címkékre, évjáratra, stb. De “drága” bort én nem veszek ott, ezért ez nem is igazán releváns. Az “olcsóknál” pedig ez a kockázat nem létezik. Ami a lényeg: az olyan borokat, amilyeneket ti is készítetek, nem érdemes vagy nem lehet hiperben megvenni.

  4. shiraz mondta

    “Sokkal érdekesebb az, hogy hogyan kerülnek be a borok a hiperekbe és miért azok kerülnek amik.”
    hát igen, ez lenne az igazán érdekes téma.
    én régen ültem beszerző és beszállítói oldalon is…
    a pénz tili-toli mellett nekem a legnagyobb fájdalom, hogy alig-alig kóstolja meg bárki is a bekerülő borokat. innen bűzlik a dolog.
    ritka madár az a kerlánc aki alkalmaz bortanácsadót.
    ahol vki hozzáértő segít egy tenderre beérkezett borok válogatásánál, ott elképzelhető, hogy 400-500 Ft között már tisztességes borok kerülnek a polcra.
    250 Ft-ért nem.

  5. octopus mondta

    @ BZoltan: rendszeresen járok hiperekbe, és 10-15 percnél több időt töltök el ott, mindig végignézem a kínálatot. De ebből én azt nem tudom leszűrni, hogy a 700-1000 forintos kategória fogy a legkevésbé. és hogy 1200 pénzért ugyanaz a bor viszont kipörög.

  6. BZoltan mondta

    @ Kántorbandi:

    Nálam a bor legmegengdőbbb definíciója a következő: A szőlő gyümölcsének levéből erjesztésével nyert ital amelyhez a készítése során nem adunk és abból el sem veszünk a végtermék analitikájának kardinális elemeit (cukor, szesz, extrakt, sav) megváltoztató anyagot.

    Ez konkrétan azt jelenti, hogy sem a mustsűrítést, sem a must cukrozást, sűrítménnyel való erősítést, a bor savpótlását nem tartom elfogadhatónak.

    Én nem tudom, de erősen szkeptikus vagyok azt illetőleg, hogy a hiperek 700Ft alatti kínálata mennyiben felelne meg ennek az amúgy nem túl erős kritériumnak.

  7. BZoltan mondta

    @ octopus: Ezt az átárazást hívják átverésnek. Ugyanis sok fogyasztó bízik abban, hogy az ár egy minőségi rendező mérték. Sokan vannak akik egy 700 forintos borról még nem hiszik el hogy bor, de 1200-ért márt inkább.

  8. italosztaly mondta

    BZoltan írta:

    Nekem egy kicsit fanyar érzésem támadt attól, hogy a hiperekben dolgozó boros ember a hiperekben vásárló fogyasztókról, a hiperekben kapható borok csomagolásáról ír, de arról, hogy konkrétan milyen borok is vannak a palackokban nem igazán

    szoktam írni a palackok beltartalmáról is, csak azok az irományok egy erre szakosodott honlapon találhatóak (borozunk.hu). tavaly novemberben regisztráltam és azóta 122 különböző borról alkottam véleményt. ez persze nem nagy mennyiség meg nem is releváns a source, csak hát tettem mindezt úgy, hogy többségében 1000 Ft feletti borokat vásároltam, a havi fizetésem nettó 70ezer, ingyen pedig csak 8 üveg bort kaptam. hivatásból és autodidakta módon csinálom az egészet szinte nulla segítséggel. mutass még egy ilyen barmot és nem írok több cikket:)

  9. BZoltan mondta

    @ italosztaly: Valamikor már jártam ezen az oldalon, de nem tetszett. Megnéztem újra, most sem tetszik. Elsőnek azért mert rosszul írják a borvidékünk nevét, a pincénk nevét és a borunk nevét :) másodikig egy ilyen kezdés után el sem jutok.

  10. italosztaly mondta

    @ BZoltan:
    ez a honlap gyakorlatilag egy nonprofit kóstolói wikipédia, regisztrált tagjai pedig aktívak. ha bármilyen hibát észlelsz, akkor lehet szólni és ki lesz javítva. én is szóvá tettem már pár dolgot, a szerkesztők pedig külön megköszönték a figyelmességet. van mit javítani a rendszeren, ezért is van a fejlécbe odabiggyesztve a béta jelző. én látok benne jövőt, és kifejezetten tetszik hogy nem valami teljesen inkompetens agyhalott csinálja adómilliárdokból.

  11. italosztaly mondta

    @ italosztaly:
    a hibák javításáról még annyit, hogy bármely regisztrált tag szerkesztheti bármely pincészet és bor adatlapját. erre akartam utalni előző hozzászólásomban a wikipedia hasonlattal.

  12. BZoltan mondta

    @ italosztaly: Értem és le is jött, hogy ha akarom akkor kijavíthatom a hibákat amiket az oldal szerkesztői ejtettek.
    De nem igazán érzem feladatomnak, hogy minden a neten fellelhető hibát én javítsak ki. Mondom, a borvidék neve, pince neve, bor neve… ezen három külön dologból egyet sem sikerült jól rögzíteni. Innentől nekem az az üzenet, hogy trehányság.

  13. italosztaly mondta

    @ BZoltan:
    részben egyet kell hogy értsek, de ez a helyzet nincs lebetonozva. szó sincs arról, hogy minden neten található hibát neked kellene kijavítanod, kérlek ne ess át a ló túloldalára. én személyes kereteim között szeretek tenni a magyar borfogyasztás jövőjéért, ezért ha egy szimpla internet előfizetés segítségével jobbá tehetem a dolgokat egy szerkeszthető oldalon (nem úgy mint például a tippelni sem merek mennyi pénzből létrejött bor.hu-n, ahol szintén vannak hiányosságok), akkor megteszem.
    ismerek pár amatőr borkóstolással kapcsolatos oldalt, de a borozunk.hu-t találtam eddig a legaktívabbnak (napi szinten érdemes látogatni), és igen jó alapokon nyugszik. oktondi dolognak tartom csak azért félredobni, mert egyik másik felhasználó nem figyelt eléggé a részletekre. erről egyébként jól lehet következtetni például arra, hogy az interneten is jelen levő borfogyasztó mennyire figyel oda, vagy mennyire rossz egy bor marketingje, mert még egy amatőr borkóstoló sem tud eléggé pontos információt szerezni egy bizonyos borral kapcsolatban. például csak a címkéből próbálj rájönni hogy miből áll a Haraszthy pincészet által készített Sir Irsai, vagy a pécsi Matias pincészet által készített badacsonyi Idill.

  14. BZoltan mondta

    @ italosztaly: Hú, ez a borponthu is elég abszurd. Mondjon bárki beképzeltnek, de szerintem ha valaki felsorol 16 somlói bortermelőt és kihagyja a Hollóvárt és az SAP-t az vagy a csehkettőt nézte az elmúlt mondjuk 5 évben vagy direkt szelektál.

    Egyébként én egy borvidék nevének a helytelenül való használatát, egy termelő nevének a trehány rontását és egy értékelt bor nevének az elírását így együtt én nem részletkérdésnek tartom, hanem trehányságnak.

    Ha pedig egy palackon QR kód és weboldal címe is ott van akkor végképp ciki rosszul írni a termelő nevét egy online boros portálon.

  15. italosztaly mondta

    BZoltan írta:

    Menj be bármelyik hiperbe és tölts el 10-15 percet a boros polcoknál. Nézd meg a kínálatot. Figyeld meg, hogy miket miket vesznek le az emberek.

    Ennyi elég ahhoz, hogy képbe kerüljön bárki a magyar borfogyasztási kultúrát illetőleg.

    rosszul hiszed, nem elég.

Minden vélemény számít!