Két karakteres katalán

Hiánypótló kezdeményezés indult el – a Cava House arra vállalkozik, hogy olyan katalán pezsgőborokat ismertessen meg, melyekkel eddig nem találkozhatott a honi közönség, legalábbis itthon. Molt bé! – ahogy a katalán mondja.

Mivel szívügyem Barcelona,  nagyon szurkolok a Cava House-os srácoknak. Lehet, hogy nem is kell annyira szurkolni, a világon ugyanis hódít a cava. Ahogy korábban beszámoltunk róla, az italra szakosodott szabályozó testület, a Consejo Regulador del Cava adatai szerint a termelők több mint 161 millió palackot értékesítettek külföldi piacokon 2012-ben, ami 6%-os növekedés a 2011-es adatokhoz képest.

Itthon mindenesetre nehezebb kispincészet úgynevezett kézműves (tudom, tudom, elcsépelt, de mit használjunk helyette?) cavát találni. Ok, ott vannak a hiperek polcain a nagyok, Freixenet és esetenként Codorniú, és ezek jók is a maguk nemében. Sőt, nem csak jók, de elég komoly árérték konkurenciát jelentenek akár a hazai pezsgőknek is. A változatosság azonban gyönyörködtet, jó dolog, ha minél többfélét lehet itthon is kóstolni – a nagyokhoz képest pedig a kicsiknél mindenképpen több törődéssel kezelik a szőlőt és az italt.

Némi cava gyorstalpaló: a tradicionális spanyol szénsavas bort, tán leginkább az olasz proseccóhoz lehetne hasonlítani. Penedés az origó, az itteni szőlőfajtákból készül a cava: macabeo, parellada és xarel.lo (aki az utóbbit hiba nélkül kiejti, nyer egy bambit).

A Cava House-os srácok a kézművességre helyezik tehát a hangsúlyt: családi gazdaságok, teljesen beérett gyümölcs, kézi szüret és válogatás. Arra is figyelnek, hogy a szortiment métode tradicional (ez a méthode traditionelle spanyol megfelelője, azaz kizárólag palackos érlelés) legyen. Egyelőre egy pincészet, a Can Paixano borait árulják, én a vertikum két végletét kóstoltam: a Rosat egyszerű és populáris, a Brut Nature egy champagne ínyencet is meggyőzne. A család szőlei Alt Penedes tartományban találhatők, 300 méteres tengerszint feletti magassában, amely tökéletes a három cavához szükséges fajtának.

Can Paixano Rosat Semi Sec

Ez a gyöngyözőbor (tehát ez még nem cava!) állítólag úgy hasít kint Barcelonában, hogy csak na. Nem is csodálom, miután a palackot sikerült uszkve 20 perc alatt kivégezni (na jó, nem egyedül.) Gyakorlatilag egy felnőtt szörpről van szó, a maga 10%-ával és a kicsit tán megtévesztő Semi Sec címkével, mely nem kevés, 38 gramm maradék cukrot takargat. Aki egy szokványos rozé kalandra számít, nagy téved: inkább sillerre hajaz a cucc, nem is csoda, hisz az alapul szolgáló kékszőlő fajták elég karakteresek: tempranillo, cariñena és trepat adják meg a hangot. Nagyon gyümölcsös, elsősorban szamócadzsem és érett pirosbogyósok jellemzik, némi citrusosággal kiegészítve. Jól behűtve, egy barcelonai teraszon, némi tapasszal ellenék vele. 1990 forint, ami árértékben elég jónak mondható.

Berenguer Ramon I. El Viejo Brut Nature

Ez a ház zászlóshajója, ahogy a franciáknál a nature itt is azt jelenti: nem volt tirázslikőr, semmi hozzáadott cukor nincs tehát. Ami benne van, az a palackban totál szárazra erjed. A pohárban kisebb méretű bubik szállnak felfelé egyenletesen, illata erőteljesen élesztős, péksüteményes, citromos. Ízben is teret kap a piskóta, citromhabbal és némi friss zöldalmával. Közepesnél kicsit hosszabb a korty, kívántatja a következőt. Minőségileg nyugodtan egy kisebb champagne-i ház borai mellé lehet tenni, árban azonban masszívan veri azokat: 3490 forintért erős versenyző lesz a hazai tradicionális pezsgők között.

Minden vélemény számít!