Reménységünk Somló megint húzott egy szép ívet: a Vinoport által szervezett – horribile dictu – „portfolió” kóstolón a krém képviseltette magát a Festetics Palotában. Nem megbántva a kisebb pincéket megállapíthatjuk, hogy akiktől viszonylag könnyen vehetünk bort a „sarki kereskedésben”, azok eljöttek, így viszonylag teljes képet kaphattunk a dolgok jelenlegi állásáról.
Mit szeretünk a somlói borban? – tette fel a kérdést a kamera mögül mosolygó BorBoy kolléga és máris megannyi gondolatom támadt: nekem tetszik a borok komolysága, férfiassága (nőiessége!), a táj csodás valószínűtlensége, ahogy a semmi közepén, mint egy elhajított Isten-kalapja álldogál a Hegy. Az is, hogy somlóit kortyolva öregebbnek és bölcsebbnek érzi magát az ember, legalábbis én biztosan.
Somlóival a poharamban fog el mindig az a „márais” érzés, hogy „ha megöregszem, pincét akarok, ezt már szilárdan elhatároztam. Semmi mást nem akarok az élettől.” A férfi útja az anyatejtől a száraz fehérborig tart, úgyhogy ha megöregszem, itt akarok pincét.
Na de lássuk kik savazták be az estét: ABC sorrendben megyek végig a kóstolásokon.
Bogdán Birtok
Négy palackos hűtő-adagológépből osztották a nedűt, ami a pohár betámasztása után három különböző mennyiségben tudott tölteni (kb. mint egy kávégép – lásd képünkön). Könnyed, egyszerű boraik a 75-80 pont közötti tartományban mozognak: a rizlingszilváni 2009 traubiszörpös, nyári ital fűszeres utóízzel, az olaszrizling 2007 savai kissé rendezetlenek, de csonthéjasok vannak benne dögivel, a tramini 2008 inkább rózsaszappanra, mint rózsára emlékeztetett, a kései juhfark pedig elbírt a 25g cukorral.
Csordás-Fodor Borház
A juhfark selection 2007 tetszett, kissé petrolos illattal, zöldes-fehér gyümölcsökkel, de nem volt rossz a 2007-es Olaszrizling Selection sem (szintén inkább a gyümölcsös vonalon, meglepően szép illattal). A furmint 2007 oxidált-akácos bemutatkozása után a kis műanyag üveges citrom-italpor jutott eszembe. A borok a 80 pontos sáv alsó felében mozogtak.
Dénes Hegybirtok
Ma náluk volt az egyetlen vörösbor, (Kreinbacherék „csak” a pezsgőt hozták el). Fiatalos, lendületes és félszáraz (13,3g) a Sághegyi Premier Cuvée 2008 (cserszegi fűszeres – Irsai Olivér ? ezerfürtű – olaszrizling), igazi bulibor. Nem mutatja annyira a terroirt: illatában alma, friss gyümölcsök, szerkezete egyszerű, savai visszafogottak. Az olaszrizling 2007 jegyei a kovakő és kapros fűszeresség, kissé rövid. 2006-os testvére simább és bársonyosabb érzetet ad a harsogó sav ellenére, mandula és ásványok, már a palackos érlelés jegyei.
Vörös volt a Kakas, szintén amolyan fradi-jelleggel (mindent bele!): kékfrankos, zweigelt, pinot noir, kékoportó és merlot, vagyis ami van táblában, az belekerült. Nagyon minerális, borsos-fűszeres bor, picit összehúzó lecsengéssel és visszafogott gyümölcsökkel. Érdekesség volt a november elsején szüretelt 2009-es furmint, amit fülledtsége és bizonytalan színe miatt nehéz lenne értékelni egyelőre. Az biztos, hogy sok aszúszem volt a tőkéken. 76 és 81 pont között fogott a ceruzám.
Fekete Pince
Most valahogy nem voltam kibékülve a borokkal. 2004-esek, valamint 2006-os chardonnay került a pohárba, de az oxidatív suliból most lefele lógtak ki és picit idősödő, lomha érzetet keltettek. Ráadásul Béla bácsi sem volt jelen.
Györgykovács Kispincészet
A 2008-as sort lehetett kóstolni, meg is tettem: az est egyik győztese volt a tramini szép ornamentikával, harsogás nélkül. Szélessége és hosszúsága is megvolt, ennek ellenére fiatalos és élénk bor. Az olaszrizling nagyszerű florális illata mögött tömör csonthéjasok, valamint szolid vajasság, de elegáns és könnyed. A furmint hűvös-minerális suli gyógynövényekkel megspékelve. A hárslevelű picit egyszerűbbnek tűnt, de nagyon hízelkedő, talán a négy közül a legkönnyebben érthető és legpopulárisabbra hangolt bor (ha lehet egyáltalán ilyenről beszélni Györgykovácséknál). 84-88 pont között mozogtam.
Hollóvár Pincészet
Elfogult vagyok, de elfogultságom újfent nem volt alaptalan. Egységesen a 2008-asok kerültek a pohárba. Remek, stílusteremtő sauvignon blanc: fű, tűzkő, játékos és vibráló bor kiváló savszerkezettel. A juhfarkban picit túlzó alkoholt gigászi savak támasztják, érthető, de elgondolkodtató, hosszú lecsengésű szépség. A furmint sokat ígérő illata mögött mély és komplex ízvilág, gyümölcs és kő szinergiája, kezdenek szépen jönni a másodlagos jegyek is. Kiváló. Érdekes, de ez tűnt inkább férfiasnak, a juhfarkot tartom a nőies stílusnak. A hárslevelű fajtajelleges illata is tetszett. A borokra 86-89 pontot osztottam ki.
Kolonics Károly családi Pincészet
Hárslevelű 2008 körtés-édeskés, némileg vajas tónusokkal, a savakat háttérbe szorítva, a juhfark 2007 picit zöldes-karcos, tartsuk még palackban, a 2007-es hárslevelű fűszeres, bizsergető bor, míg a 2006-os olaszrizling a „szokásos” jegyei mellett sok diót mutatott. 81-85 pont.
Kreinbacher Birtok
Hoztak egy pezsgőt: funky bubbles, hab és krém. Szívesen innám bármikor. A többi bor most nem fogott meg. A 2006-os Öreg Tőkék már kezd lelágyulni, melegítő alkohollal, zöldfűszerekkel, a 2007-es Nagy-Somlóiban bár mutatkozik szépen a vezető fajta (furmint), de a fát kissé soknak találtam, a Kőkonyha pedig ma zavaros-kócos képet mutatott.
Laposa Pincészet
Fiatalos, megújult design került a palackokra. Nekem a környék hegyeit felvonultató és földrajzleckére hajazó egyedi logózás jobban tetszett, de fejet hajtok az új idők új szavai (eladhatóság) előtt. A juhfark 2008 savai kiütnek a képből, gyógyfüves-gyógyszeres vonulat mögött kevés a gyümölcs, lecsengésében is inkább csak a sav marad. A 2008-es olaszrizling életteli fűszeressége meggyőző, a hárslevelű vészesen tüzes és köves, megosztó bor 5g cukorral – nekem tetszett. A rizlingnégyzet (2/3 olasz-1/3 rajnai) szintén 2008-ból klassz, ahogy a 2007-es somlai olasz is. 83-86 pont között mozogtunk, egységes képet mutattak a borok.
Somlói Apátsági Pince
2007-es juhfark a birsalmás-oxidatív vonalon indult el, a savérzet picit magas. A Hilla egy jól érthető, szerethető bor, ahogyan a 2007-es hárslevelű is. Ez utóbbi kettő a 83-84 pontos sávban mozog.
Spiegelberg Borpince
A 2008-as juhfark nekem az est egyik kedvence volt: élő, vibráló bor, kiegyensúlyozott és komplex. A 2008-as olaszrizling szerkezete kicsit egyszerűbb, a 2007 és 2008-as furmintok szintén jók voltak. Stefán borainak stílusa van, erre lehet építeni. 85-88 pont.
Szabóvári Családi Borpince
Itt is kóstolhattunk 2004-eseket, amelyek már mutatták az érlelési jegyeket (hárslevelű és olaszrizling), a 2006-os furmint fűszeressége, a 2007-es juhfarknak pedig kissé rendezetlen savai voltak meghatározóak.
Szent Ilona Borház
A Kreinbacher Pince brandje, a pultban Bodorkós Norbert kínálta és magyarázta a borokat. A 2007-es furmint szinte édesbe hajló illatú, savai szépek, teste közepes, lecsengése kicsit rövid. A 2006-os Tradíció nagyobb része hárslevelű (60%), kisebb része furmint (30%) és juhfark (10%). Érett, kerek és tüzes bor szép fűszerességgel, tőlük talán ezt emelném ki a három közül. A 2007-es furminton nagyon uralkodott a fa.
Tornai Pincészet
Nem először és nem is utoljára néztem végig a sort. A friss házasítás feltétlenül kiemelendő, számomra az egyik fénypont volt (88 pont): 50% hárslevelű, 25% olaszrizling, 25% furmint alkotja és nekem „csak” annyit mondott: Somló. Kivételesen szép arcát mutatta most a 2007-es juhfark is: remek iskolázás, megregulázott de élénk savak. Már meg sem lepődöm.
Mivel már (legalább) négy jó alkalom is kínálkozik a somlaiak behatóbb tanulmányozására, nincs az a borissza, ki indokolhatná kóstolási hiányosságait. Két esemény Somlón, amire érdemes ellátogatni a Somlói Tavasz Fesztivál májusban és a Somlói Napok szeptemberben, Budapesten pedig az évjáratkóstoló (május környékén – remélhetőleg jövőre is megrendezésre kerül), vagy a ma megénekelt portfolió kóstoló.
