Tokajban megint azok jártak jól, akik kockáztattak. Hegyalján csak október második felében dől el, milyen lesz az aszútermés, aztán november elejéig szedik a töppedt-rothadt bogyókat. Rossz év volt, de a végén jó aszúsodás indult be, mégsem boldog mindenki.
Amiért kellett idén is, október közepén, november elején kint egerészni a kordonok között, mert ilyenkorra indul be a nemes rothadás vagyishogy az aszúsodás. A történet röviden annyi, hogy a tokaji hegyoldalakba telepített szőlőt megtámadja egy botrytis nevű penészgombafaj. Botriytis cinerea a becsületes neve: így is mutatkozik be: My name is Cinerea. Botrytis Cinerea. A latin név azt jelenti, hogy hamus szőlő, ugyanis a spórák miatt a szőlőszem éppen úgy néz ki, mintha belepte volna a hamu.
Más borvidékeken, és főleg más gomba esetében ilyenkor a borász már rég permetezőért kiáltana (igen a botrytizálódás rossz is tud lenni), de Tokajban ilyenkor csak állnak és várnak, esetleg dörzsölik a tenyerüket. A bothrytis szépen áteszi magát a szőlőhéjon, és lassan feldolgozza a bogyóban lévő nedvességet. Ami utána marad, az minden, amit a szőlőben szeretünk, több százszoros koncentrátumban. Itt nem agyonrohadt szőlőszemre kell gondolni, nagyon helyre kis mazsolák lesznek a rohadás végeredményei.
Erre várnak tehát Tokajban, ezekből a mazsola-szerű szemekből lesz ugyanis az aszú. Ha sokat várnak, lehet, hogy sok lesz az aszúszem, de egy rosszabb évben lerohad a termés a fenébe, aztán se aszúszem, se bor. Az, hogy melyik évben lesz jó az aszútermés, gyakorlatilag megjósolhatatlan. Lehet persze tippelgetni, de ennyi erővel egy nyenyec sámánt is kérdezgethetnénk a dologról ? lehet persze, hogy neki pontosabb tippjei lennének.
Rossz év, jó aszúsodás
Az idei év időjárása minden volt, csak jó nem. Vegyük sorra: volt ugye egy határozottan a Szaharára hajazó nyár, brutálisan száraz levegővel ? sok helyen elintézte, hogy egyáltalán ne kelljen szüretelni. Aztán jött a fecskegyilkos szeptember, így a Szaharából átugrottunk Szibériába. Sokan le is szedték a szőlőt, mondván, nem lesz itt aszú, mentsük, ami menthető. Na de akik vártak, azoknak nagyon bejött! Borász informátoraink szerint, ami kint maradt az ültetvényen, az most mind aszúsodik. Sok lett tehát az aszú, csak az a baj, hogy a kevésből sok.
Bacsó András – akivel még szeptember elején futottunk egy kört a Mandolásban, hogy megnézzük, lesz-e idén aszú ? az Oremus birtokigazgatója igen pozitív fejleményekről számolt be. Az alsó ültetvényeken a szemek 40-50 százaléka aszúsodott, de följebb a Mandolás dűlőben már sokkal szebb, 80-90 százalékban aszúsodott fürtök voltak. Az Oremusnak tehát van elég aszúja.
Kilónként háromezer
Viszont, mire beindult az aszúsodás, Tokaj Hegyalján már alig maradt szőlő a tőkéken. Sok kistermelő ugyanis annyira rossznak találta az őszi időjárást, hogy inkább lekapkodta a szőlőt, nehogy megrohadjon. Több ezer emberről van itt szó, ezért mondhatja azt Samuel Tinon olaszliszkai borász, hogy mikorra az igazi aszúsodás beindult, már csak az összes szőlő húsz százaléka maradt az ültetvényeken.
Ez pedig nagyon kevés. Érthető hozzáállás ez az egy-két hektáros kistermelők részéről, nem akartak kockáztatni, mentették a menthetőt, jó előre lekapkodták a szőlőt. Emiatt emelkedett eddig soha nem látott magasságba emelkedett az aszú kilónkénti ára, volt olyan felvásárló borászat, amely bőven 3000 forint fölötti árat kínált az aszúsodott szemekért. A hegyközség elnöke, Marcinkó Ferenc, a Népszabóságnak azt nyilatkozta, hogy volt olyan cég, amely még a meghirdetett legmagasabb áraknak is fölébe ment, csak hogy biztosítsa az aszúellátását.
Azok a kistermelők, akik idejekorán szüreteltek, legföljebb nyelhettek egy nagyot, de az készpénzben nem viszi őket beljebb. Ráadásul azért is verhették a fejüket a falba, mert ami maradt, az kifejezetten jól aszúsodott.
Tinon szerint egyébként az utóbbi években az emberek egyre korábban szüretelnek ? globális felmelegedés ide vagy oda, nem csak az idei nyárról van szó. A korai szüretek viszont nem tesznek jót az aszúmennyiségnek, merthogy a szerencsétlen bothritis még át sem ette magát a szőlő héján mikor már darálják is megfele az egészet. Tinon szerint a kilencvenes években még türelmesebbek voltak az emberek, mostanra viszont egyre kevesebben hajlandóak kockáztatni. Ha pedig a dolog évről-évre így folytatódik, arra egy idő után szalmatüzelésű erőmű nélkül is rámehet Tokaj-Hegyalja.
