Tegnap tárgyalta az Országgyűlés a bortörvény tervezetét. Illetve, szép, hangzatos, de semmitmondó hozzászólásokkal ütötték el az időt. Pedig, a jelenleginél pontosabb szabályozást készítettek elő a nem művelt ültetvények helyzetének rendezésére, hogy az ültetvények kivágása után a szőlő újratelepítési jog megmaradhasson, és a termőterület ne csökkenjen tovább. A seprővel sem lenne olyan bonyolult foglalkozni.
Az Országgyűlés elé kerül a bortörvény módosítása, amely többek között lehetővé teszi, hogy a hegybírók dönthessenek a szőlőültetvények telepítéséről és kivágásáról. A jogszabály tervezet kimondja: a szőlőültetvények telepítési és kivágási engedélyezése, valamint az adatszolgáltatási kötelezettség a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól a hegybírókhoz kerül, akik közvetlen kapcsolatban állnak a szőlőművelő gazdákkal.
A borászati melléktermékek, így például a borseprő felhasználása is változik. A magyar szeszesital előállítók a jó minőségű borseprő felvásárlásával és felhasználásával európai versenytársaikhoz hasonlóan készíthetnek borpárlatot, amire eddig nem volt lehetőségük. A jelentős bormennyiséget tartalmazó borseprő centrifugálásával vagy szűrésével nyert borból megfelelő minőségben borpárlat készíthető. A borseprőt borpárlat céljából kizárólag alkoholtermékek előállítására engedéllyel rendelkező üzemben lehet felhasználni. Az intézkedéssel csökkenhet Magyarország borpárlat importja.
A bortörvény módosításával elvileg egyszerűsödik az ágazat szabályozása és adminisztrációja. A törvény keretjellege miatt az egyszerűsítés konkrét elemei a Vidékfejlesztési Minisztérium rendeleteiben jelennek meg a nyáron.
A szőlőtermelésre hasznosított területek növelése mellett emelt szót az összes kormánypárti felszólaló a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvény általános vitájában szerdán.
Font Sándor (Fidesz) szerint ma Magyarországon drámai a helyzet, mivel a 62 ezer hektáros termőterület éppen fedezi a hazai borfogyasztást. Szerinte a 2014-től újranyíló uniós támogatások kihasználásával és újabb területek termővé tételével meg lehetne szüntetni a borimportot. Hozzátette: komoly problémát jelent például az olcsó olasz borok magyar forgalomba hozása.
Elmondta azt is: az EU 93 ezer hektárt engedélyez Magyarországnak, ha ezt az ország kihasználná, akkor nem lenne szükség importra, sőt tekintélyes mértékű exportot is tudna a borászat realizálni.
Tiffán Zsolt (Fidesz) arról beszélt, hogy az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent a magyar szőlőterület, pedig korábban Németországgal és Franciaországgal együtt európai nagyhatalom volt Magyarország. A mindössze 62 ezer hektáros terület miatt „nem engedhetjük meg azt a luxust, hogy műveletlen területek maradjanak” ? mondta.
A politikus amellett is érvelt, hogy a mennyiség mellett elsősorban a minőségre kell fektetni a hangsúlyt, ezért jobban kell az országon belül támogatni a magasabb minőségű borokat adó elsősorban hegyvidéki területeket, mert ma már a magyar borok mennyiségben nem tudnak az európai versenytársakkal lépést tartani, de minőségben igen.
Ivanics Ferenc (Fidesz) a magyar borászok összetartását emelte ki hozzászólásában és dicsérte a külföldi, például az osztrák borfogyasztási kultúrát és az ottani termelési mutatókat, holott néhány évvel ezelőtt a „glükóz-botrány” (sic!) idején katasztrofális állapotok uralkodtak az ottani szőlő- és bortermelésben. Szerinte ez a példa is mutatja, hogy kormányzati akarattal, jó szabályozással és a megfelelő források megtalálásával mekkora eredményeket lehet elérni.
Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) a nemzetközi és hazai marketing kapcsán sürgetett radikális változást. Szerinte elfogadhatatlan, hogy Európában szinte alig lehet magyar borokat kapni, pedig minőségében megállná a helyét bárhol a kontinensen. Az ellenzéki politikus megdicsérte a javaslatot előkészítő kormánypárti képviselőket, akik széleskörű egyeztetést folytattak a szakma képviselőivel.
Czerván György államtitkár a vitában elhangzottakra reagálva megköszönte a „békés, jó szándékú észrevételeket”. Az import olasz borokkal kapcsolatban leszögezte: az illetékes hatóság megszüntette az ebben érintett három céget és komoly pénzbírságot is kiszabott rájuk. Az uniós támogatásokról szólva az államtitkár is kiemelte a támogatások mihamarabbi lehívását a termőterületek növelése érdekében.
Úgy fogalmazott: ez a törvényjavaslat egy első, nagyon jó lépés a bor- és szőlőtermelés szabályozásának javítása felé. Ezt követően az elnöklő Jakab István az általános vitát elnapolta.
Ezúton is szeretnék gratulálni a fent elhangzottakhoz, és további jó, békés és jó szándékú diskurálást kívánok. Csak semmi sietség!
