A 19. században a paraszti romantikát és magyar identitását kereső városi kultúra elkezdett kitermelni egy nemzeti konyhát. Kis túlzással ez kulminálódott Venesz József, A magyaros konyha című művében, amely igyekezett szükségből újrateremteni egy akkor már letűnt kor csúcsgasztronómiáját. De mire épített, ha már az alapok is elég kaotikusak?
A Venesz-féle szakácskönyv minden háztartásban ismert. A nemzeti konyha tudat, amire épít azonban több helyen sántít, mint nem. Hogy mennyire magyar étel a pörkölt, vagy a töltött káposzta, bicskáztak-e a lokálpatriótizmustól fűtött, passzírozó szegediek gyufatésztázó bajai halászokat, ill., ha se a rizs, se a paradicsom, de még a kávé sem olasz, akkor mi adja az olasz konyhaidentitást – na, ezeket beszéltük át Katona Csaba történésszel. Itt lehet meghallgatni: