• Bor
  • Sör
  • Párlat
  • Kávé
  • Gasztro

borravalo.hu

bor ● sör ● párlat ● kávé ● gasztro ● bárkultúra

  • Címlap
  • Közélet
  • Hírek
  • Design
  • Podcast
  • Mindenmás
  • Kapcsolat

Budavári reflexió

2007-09-11 ● borravalo.hu

„Gratulálok, nyertél egy fogkrémet” ? mondta a hatalmas fognak öltözött lány a vár felé vezető úton. A tizenötödik borfesztivál kapujában állt a fognak öltözött lány, akiről a borravaló avantgarde-jának (Stevie Kraft, Kántorbandi és Dr Nemtudomka) rögtön egy sereg szalonképtelen dolog jutott az eszébe, melyek részletezésétől eltekintünk. A borfesztiválba, mely egyidős a szigettel, csak itt nincs annyi punk, kevesebb a kannásbor, és hiányzik a metálos színpad is, csak belekóstolni volt időnk-erőnk.

Abban megegyezhetünk, hogy a budai vár ebben az állapotában mutatja a legszebben magát: kis fakalyibák mindenhol, díszkivilágítás, diszkrét aláfestő-zene, mindenféle rotyogó ezek-azok, és bor, bor, bor töménytelen mennyiségben. „Tisztára, mint egy ilyen karácsonyi vásár!” ? ezt már egy aranyszínű dzsekis nő mondta, aki kicsit nehezen lépkedett a tűsarkúban a macskakövön hasonszőrű barátnőjével.

Az idei időjárás kedvezett a látogatóknak, bár a borászoknak, és a szervezőknek kifejezett szívás lehetett. A borászéknak azért, mert egész nap egy fakalyibában kell állniuk, fűtés nuku, van viszont hideg, szél és eső. Utóbbiaknak azért nem lehet kellemes, mert a hideg hatására a népeknek inába száll a bátorsága, különben is, olyan város ez, amely esőben nem köpönyeget, hanem autót vesz föl, bezzeg a norvégok tolonganának.

Szóval mikor mi voltunk, tömeg nem volt akkora. Így még éppen használható a feszt, a borászokkal szót lehet váltani, nem kell ? annyira ? lökdösődni, ez jó. Némi nézetkülönbség adódott köztünk, hogy miér’ kell a belépő. A szociálisan érzékenyebb Kántorbandi szerint ki kellene tárni a kapukat mindenki előtt, az érzéketlenebb és egyre mizantrópabb Dr Nemtudomka szerint kell egy szűrő, egy küszöb, melyen a térfogatszázalék-ivók felbuknak. Erre aszongya Kántor B. Endy, hogy lám, Berlinben is milyen jó volt, nem volt belépő, mégsem volt kellemetlenkedés. Ekkor Stevie Kraft előrukkolt az aduval, emlékeztette arra, hogy itthon sajnos létezik a T. I. H. faktor, vagyis This is Hungary – erre Kántorbandi meghátrált egy kicsit. Azt azonban még ekkor sem értette, hogy miért nem lefogyasztható az a nyomorult belépő, ami lássuk be, egy palack ára. Szentendrén legalább némi egyebet is kap a beugró mellé az ember. (Tessék elolvasni a skanzenes postot is!)


Tömeg azért volt…

Rögvest a kapunál alapvető cimboránkba, Karaffa Gyuriba és testvérébe botlottunk, Karaffa Brothers, Karaffratelli, itt épp a szép Bárdos Saci volt a vendég, akitől Dr Nemtudomka mindig gyerekes zavarba esik, de nem ez a lényeg, hanem a hatos hárslevelű. A Borravaló-gang úgy érezte, tulajdonképpen haza is mehetne, mert ennél jobb bort úgysem fog találni. Még szertelen, széttartó, kicsit fás az illata ugyan, de már jelzi, hogy komoly anyaggal van dolgunk, ízképe, az információknak ez a sűrű nyalábja meghökkentő, érezni, hogy ez egy nagy bor (lesz) értelmes borszeretőknek. Saci hangsúlyozta, hogy ezt a bort csak olyanoknak ajánlja, akiknek van idejük rá, mert komplexitása és koncentráltsága okán változik a pohárban, és dekantálni is érdemes. Érdekes Nyári Ödön hatos Cserszegije is: megmutatja, hogy e könnyűnek tartott szőlőfajta képes telt, koncentrált és ásványos bort is adni, miközben megtartja meseszép illatát.

A szép entrée után kettéváltunk, Kántorbandi elment exkuzálni magát a TOP 100 miatt, és itt álljunk meg egy percre, barátaim az Úrban, és tegyünk egy kis kitérőt várbéli bolyongásunk útján. Az semmi, hogy a TOP 100, pontosabban TOP 77 Kántorbandit kántorimrézi, de sajnos nem úgy sikerült, ahogy vártuk. Hogy mi a gond? Pl. nem vezették be a pincékkel egyeztetett, háromszor is elküldött javításokat a cikkekbe, melyen by the way a jó Kántor hülyére dolgozta magát szabadsága alatt, így a szekszárdi borászokról írt kócos, pontatlanságok pöttyözte első változatokat sikerült lehozni. Kicsit olyan ez, jegyezte meg Dr Nemtudomka, mint a 100 legjobb éttermet tartalmazó kiadvány, ahol szubjektív véleménye szerint az obligát hibás névaláírás mellett az étteremkritikákból a legjobb nyelvi fordulatokat, egy esetben pedig a kritikai elemeket herélték ki az aranytollas szerkesztői kezek, amit a doctor meglehetősen aggályosnak tart. Tanulság: soha többet, semmit nem elvállalni, vagy, megengedjük, csak kontrollálható, profi munkákat. Na.

Ők lettek a nyertes borok az idei Borfesztiválon

Vissza a borfesztre. Miközben Kántorbandi a bizonyítványát magyarázta a szekszárdi borászok utcájában, melyet nem is ő rontott el, Dr Nemtudomka döbbenetesen jó nyerspezsgőt és a Jubileum nevű küvét kóstolgatta a szívének kedves Törley standja előtt, ladys and gents, ez világszínvonal. Rendkívül jól hangolt az Etyeki Kúria új, Rózsakert 2006 című küvéje, teljesen kiegyensúlyozott struktúrájú, profi, hűvös bor, kábé abban a magasságban, mint Gál Lajos hatos Tóbérce, ez a szinte tökéletes fehérbor. Aztán Remete cuveé-t és ?habkönnyű? (Vesztergombi József borász kifejezése), illatos-gyümölcsös kadarkát, mely borfajtáról hamarost bővebben is megemlékezünk itt a Borravalón. Derűlátást merítettünk a Bodri pincészet 2004-es, még fiatal, tanninos, kezdődő palackbukéval színezett Optimus küvéjéből, benéztünk a szívünknek ugyancsak kedves soproni borászok standjára. Csak úgy repült az a szárnyas idő, ahogy Jandlék elől képtelenség volt elszakadni, olyan élvezetes és szakszerű előadást hallhattunk az idősb Jandl úr szájából arról, hogy mely különbségek vannak a soproni és más magyar borvidék vörösei között, illetve, hogy miért. Ezt most itt képtelenség lenne formába ölteni, anélkül, hogy még vagy háromezer karaktert beiktatnánk, szóval inkább beiktatunk egy soproni látogatást, kóstolóval együtt, és akkor majd ott.

Vegyes érzelmek, értelmetlenségek

Zanza a végére: jó volt nekünk ez a borfeszt, mi megtaláljuk itt a számításunkat. De mi más szemmel, szájjal megyünk, mint az egyszeri fogyasztó. Sajnos látogató szemszögből több probléma is felmerül: sokan mondták, hogy lehúzás, nagyon drága, rengetegen állnak sorba a tikkettért, nehézkésen van megoldva. Tizenegykor zárás van, a legtöbb bor addigra elfogy. A VPOP itt parádézott (ami botrány), és jól megbüntette szegény Vesztergombi Józsit, aki egy lakli fiatalurat csak azért szolgált ki készpénzért, mert az kikönyörögte, mitöbb ragaszkodott hozzá, bár a kettővel arrébb leledző tikkettes bodé már kinyitott ? aztán a lakli fiatalúr előkapta az igazolványt, és jött a bünti. Kéretik kedves VPOP arrafelé elmenni, ahol nagyban folyik az üzem, nem itt randalírozni egy reprezentatív feszten, egy pohárnyi tétel miatt. Vegyes érzelmeink vannak tehát. Külföldieknek ez az egész hál? isten nem esett le, ők láthatóan élvezték, aminek örülünk.

Dr Nemtudomka, Stevie Kraft, Kántorbandi

Korábban:

Virrad a zulu hajnal, virrad

Borfalusi környezet a Műcsárdánál

Must a Szigeten

Címkék: Bárdos Sarolta, Bodri, borfesztivál, cserszegi fűszeres, Etyeki Kúria, Gál Lajos, hárslevelű, Jandl, Jubileum, Karaffa, Nyári Ödön, Optimus Cuvée, Remete Cuvée, Rózsakert, Tóbérc, Törley, Vesztergombi József

← A bor és a skanzen ápolás művészete Sampling from Sex R.D. →

Tetszett? Küldd el másoknak is!

Kövess minket

  • Facebook
  • Instagram
  • RSS
  • Tumblr
  • Twitter
  • YouTube

Podcast

Konc vs. Cibere – farsang és böjt

Márciusi ifjak és a szabadság bora

Pezsgőt júniusban

Instagram

Follow on Instagram

Hírlevél

Nem szeretnél lemaradni? Érdekelnek a kiemelt események, ajánlatok?

Hírek, Programok

Nagy Egri Borműhely kóstoló

Négy érmet hoztak el a Kreinbacher magnumok a pezsgő vb-n

Borszerda egri borokkal

Egytőről évjáratbemutató

Negyedszer is Trófea díjat kapott a Tornai Pincészet



Mi az, hogy ital/bár kultúra? Egyáltalán, miért kell a borokról, sörökről, párlatokról vagy kávékról kóstolójegyzetet írni? Inni kell, és kész, nem? De.
Persze, mi azt gondoljuk, hogy közben keresni kell a jót, a még jobbat, a tökéletest - ha van olyan. A kultúra a civilizáció építőeleme. Ahogy az irodalomban vagy zenében, az italok és ételek terén is lehet alkotni, és a tökélyre törekvő alkotást megérteni. Közben pedig lehet inni is - ünnepkor, lazításnak, búfelejtésre - hisz ez is kultúránk része. Főleg akkor, ha kulturáltan csináljuk. Ezért vagyunk mi: hogy megmutassuk mit és hogyan érdemes. Hogy mikor, az rátok van bízva...
  • Impresszum
  • Médiaajánlat
  • Szerzői jogok és feltételek

Keresés

Archívum

Facebook közösség

Copyright © 2023 · Borravalo.hu - minden jog fenntartva!