Erdőbénye az egyik olvasatban álmos kis falucska eldugva a mellékúton, de a másikban a beköltözött feltörekvő borásznemzedék miatt azóta mozgolódás van itt kérem. Hétvégén meg Hetedhét pásztortüzek égnek.
Kicsik és nagyok egymás mellett két rendezvényen, mert áll még két ?nagynak? bástyája itt, név szerint a Vivamus és a Béres is részben a környéken gyűjti az alapanyagot. Dupla buli, mint Etyeken, ahol ott van ugye a Pincefesztivál meg a Kezes-Lábos (most hétvégén), itt is van Bor, mámor, bénye és Hetedhét Pásztortüzek (pont most hétvégén ez is, sőt Mádon ez is!). Ez a kettősség valahogy most jelen volt ezen az augusztusi vasárnapon is. A tizenéves, meg nem értett alternatív álművészektől néha a 94-es Diákszigeten éreztem magam, a rengeteg kisgyerekes családtól (mi is ilyenek voltunk és jól éreztük magunkat) meg a Városligetben. Napsütésben érkeztünk, zuhogó esőben távoztunk. Szóval volt ez emígy is meg amúgy is.
Erre a hétvégére egy kis sorvezető az útra készülőknek:
Karádi és Berger: autentikus romkocsma hangulat, kerti-buli jelleggel, hordóasztalok, nagy terek, gyerekek, stb., teljesen ideális a borozáshoz. Ajánlom a 2008-as Narancsi furmintot kifejezett ásványossága, masszív almás-kenyérhéjas jegyei miatt, amit a kortyban túlérett körtés, szikár, de nem barátságtalan utóíz követ. Szép a 2008-as Selectio is, adjunk neki időt nyílni. Klassz birsalmája, elegáns kövessége miatt kóstolni ajánlom, ahogy az aszút is, ami lendületes savú, férfias bor, tele édesfűszerekkel.
Homonna Attila: máshova is bedolgozik borászként, portáján készült a másik fotó, le lehet ülni, házias-barátságos helyszín, volt konyha is. Csak két bora volt aktuálisan (?), mire odaértünk az egyik el is fogyott, vagy nem, de én a száraz birtokbort néztem meg: floros-finomseprős, gyógyszeresbe hajló, szárított virágos, izgalmas illata volt. A korty tüzes, zöld tónusokkal, de balanszált.
Vivamus: nagy kóstolóhelyiség, láthatóan nagy a cég is. A borokról külön-külön nem jegyzeteltem, de az letapadt fejben, hogy a 2003-as száraz szamorodninak decijét 200 (vagy 300, ebben az olvasatban majdnem ugyanaz) Ft-ért osztották és a furmintnak decijét már egy százasért kapni lehetett. Szóval nem az a terméskorlátozott, egyedi arculatú, kisszériás tobzódás, de korrekt és tiszta borok voltak, különösebb komplexitás nélkül. Ha lehet ilyet, akkor mennyiségi fogyasztásra (is) jól jöhet, ha már megfáradtunk az elemzésekben.
Ábrahám Pince: a hármas kereszteződésnél Illésék mellett kis kert, zsezsgés, jó értelemben vett abszolút amatőr kialakítás. Az egyik száraz furmintot kóstoltam, izgalmas volt, jó irányba tart a kísérletezés. A Hársmint kissé metsző savú, kemény bor, kifejezetten hőség idejére.
Ettünk egyet az Anyukám mondta kínálatából, akik a Bardon Pincészetnél rendezkedtek be. Közben szétcsúszott népi-jazz-ambient akkordokkal tolta alánk a hangulatot egy banda. Jó kis hely ez a Bénye: másnap még egy keresést is lefuttattam az interneten, hogy vajon van-e eladó porta, vagy szőlő és ha igen, mennyiért. Az eredményt nem árulom el, szerintem érdemesebb élőben megnézni.