Az első részben megpróbáltam megfejteni a Somló-feladványt, vagy legalábbis összefoglalni azokat a fő irányokat, amik a Heggyel kapcsolatos gondolataimat keretezik, a második részben pedig két mérvadó borásznál tett látogatásomról számoltam be. Következzék a Somló túra harmadik, egyben befejező része.
Béres Tokaji Édes Szamorodni 2007
Színe közepes mélységű arany, illata sem nagyon orrbavágós. Birs, hársvirág, enyhe mineralitás, vilmoskörte. Mondhatni jellegzetes tokaji-édes illat. Tiszta, nagyon kedves.
Bekapni a bika farkát
Szürreális spanyol poén, vagy véresen komoly dolog? Esetleg mindkettő, de az utóbbi biztosan, legalábbis etimológiailag. A bikapalackos szuvenírsangría nem tudott visszarettenteni attól, hogy megkóstoljuk. Mi többet ilyet nem iszunk, legalábbis, amíg tudatosan irányítjuk a testünket. Mindenki más döntse el maga, tán az alábbi sorok segítenek.
Turján Édes Sárgamuskotály 2009
Virág, érett, lédús csemegeszőlő és kajszibefőtt jellemző erre a kedves borra, amit jól behűtve kellemesen el lehet szopogtani.
Komoly asztaltársaság
A jószerencse egy olyan asztalhoz ültetett le, melyre két igen komoly bor került, mindkettő a borrdeaux-i felsőházból. Amire az embernek sokszor nincs alkalma, arra nekem most volt: hogy egymás mellett tudjam kortyolni és összehasonlítani őket.
