Bár nem vagyok teljesen kibékülve az új Laposa címkékkel (a régi „földrajzóra” hangulatú, domborzati térképes verziót nagyon szerettem), de ez a hosszúkás palack a kis mandzsettával a nyakán kifejezetten tetszik.
Színében zöldes reflexeket mutató bor, enyhe széndioxid-tartalommal (apró gyöngyök ülnek meg a pohár falán, viszonylag hosszú ideig, órákkal bontás után is). Az illata inkább „balatoni” mint „somlói”: zöldfűszer és virágok, könnyed, kellemes ásványosság, pici kénesség.
Nem taszító, nem hat túl szikárnak – arra gondolok, hogy a kevéssé terroir- vagy bazaltfixált nagyközönség is értékelni fogja ezt a tételt. A korty is ezt mutatja: szép zöldesség, pici nyers, fajtajelleges aroma, közben tiszta és telt, citrikusan lendületes, reduktív olaszrizlingekre emlékeztető savszerkezet.
A lecsengés tele van fehér szirmú és zöld virágokkal, porózus, ásványos felhangokkal és elég határozott savgerinccel. Sokáig kitart a szájban, ezért nem sajnálom rá a 4 csillagot. A Somlói Borok Boltjában 2900 Ft.
