Mostanában egy-egy fajtára kiváló reflektorfény irányul, itt a Furmint február, az olaszrizling értekezlet Jásdinál, kékfrankos a Terra Hungarica szervezésében és számos kisebb kezdeményezés. Ercsey Dánieltől viszont tramini tesztre kaptam meghívást, ahol a Borigo munkatársaival vizsgáltunk tizenkét tételt.
Az első kérdés persze az, hogy miért a tramini? Nem tudom a választ. Ez a fajta egy illatos, a muskotály és az irsai/cserszegi páros helyett vagy mellett fogyasztható könnyed, kedves bort ad. Német ajkú területen van hagyománya, nálunk kósza próbálkozásokkal találkoztam csak eddig. Úgy tűnik a nálunk készülő traminik nem hosszú fektetésre születnek, a 2011-esekre néhol a fáradtság, a 2012-esekre a meleg év miatti enyhe savdeficit jellemző volt. Azt azért elmondhatom, hogy most egy menetben kóstoltam meg annyit, amennyit talán az elmúlt három évben összesen.
Tűzkő Birtok Tramini 2012 – Szimpla, reduktív és fajélesztős illat, a korty kissé lomha, szinte extraktédes (?), bodzás gyümölcsösséget mutat. Lecsengése kissé rövid, a savai sem tartanak nagyon. Nyalós, laza itóka (a Tűzkő egyébként 20 hektáron termeszti, nagyrészt exportra) 78-80p
Tűzkő Birtok Tramini 2011 – Érett, sőt már kissé fáradó illat (érett alma és petrolosság), akár egy idősebb olaszrizling is lehetne. Savai viszont szépen tartják a kortyot, bár nem tart ki túl hosszan és nem igazán fajtajelleges. 76-78p
Sterlik Soproni Tramini 2011 – Hűvös karakterű, intenzíven virágos illat. Az egész sorban itt lehet a legjobban elkapni a rózsát. Teste szinte csak könnyed, savai viszont még élnek és a kortyban van egy csipetnyi ásványosság is. Lehetne komplexebb, vagy legalább két rétegű, de igazán vidám kis bor. 81-83p
Petrányi Csopaki Tramini 2011 – Ez az illat inkább Balaton, mint tramini. Elég zárt is, főleg az ásványosság miatt gondolok Csopakra. Van benne valami zavaró, amit nem tudtam nevesíteni. Szájban sárga: sárga gyümölcsök, matt savak, sajnos nincs fajtajellege, lehetne „bármi”. 75-77p
Botond Pince Mátrai Tramini 2012 – Köménymag, péksütemény, finomliszt. Ilyen illatú! A kortyban magas alkohol, puha sav fogad. Nem emlékeztet traminire, az egész bor kissé jellegtelen. 72-74p
Botond Pince Mátrai Tramini „Máriskó kedvence” 2011 – Halvány arany szín, ez az első ilyen borunk ma. Először ázott kövek, kis oxidáció mutatja magát. Valószínűleg hosszan volt héjon áztatva. A kortyban az olajos textúrát nyári alma kíséri, de erős túlérésben. Puha, toast-os, kissé savhiányos, rusztikus bor. 73-75p
Pannonhalmi Apátsági Pincészet Tramini 2011 – Szépen sztenderdizált illat: visszafogott, csonthéjasokkal és nem túl harsogó virágossággal. Viszont ez egy fejlett illat, nem tartogatnám sokáig. A pohárba egy kis széndioxid is kerül, finoman vibráló, jó szerkezet, de a korty is fáradt már kissé. Igyuk meg miharamarabb, akkor nem lesz gond vele. 81-83p
Bukolyi Családi Pincészet Egri Tramini 2011 – Muskátlis, de mi egy másik virágot vártunk. Pedig nagyon drukkolok a pincének, sajnos nem volt kontrollpalack.
Bott Frigyes Tramini 2011 – Tiszta, elegáns, nem tolakodó, csak kissé egydimenziós illat. Szájban szép súly, jól tartó savak és némi maradékcukor. Tiszta munka. 84-86p
Bussay Csörnyeföldi Tramini 2011 – Enyhén petúniásba hajlik ez is, meleg, alkoholos illattal (deklarált 15.5%, mint a Botond 2012!). Vastag, kenyérhéjas, törkölyös korty mandulával, de szépen ellenpontozó savakkal. 81-83p
Somlói Apátsági Pince Tramini 2011 – Visszafogott, kamillás, gyógynövényes illat. Olajos, mézes, enyhén kései jellegű korty maradékcukorral, vaníliával és virágokkal. Hosszú lecsengésű. Kevéssé szól a fajtáról, viszont szép. 85-87p
Györgykovács Somlói Tramini 2010 – Tűzkő, elgyújtott gyufa, virágok. Ez Somló. Szépen bontakozik ki a florális tónus, meghálálja a szellőztetést. A kortyban megfelelő koncentráció, szép savak, fajtajelleg is megvan. A finis sok gyümölcsöt és érintésnyi édesfűszert mutat. 85-87p azzal, hogy inkább 87, mint 85.
Aki ivott már traminit, elsőre a „rózsa” felirat jelenik meg a képzeletbeli horizontján, intenzíven kivilágítva. A rózsa viszont nem jelent meg mindenhol: inkább lehetett érezni a borász szándékát, az érlelő edényeket (fajélesztőzés, hordós suli), vagy a tájat, mint a fajtát. Talán még minidig nem tudjuk pontosan, mit kellene kezdeni a traminivel. Remélem azért, hogy ez nem lesz mindig így.
