Eger, de még a Mátra mögött is megbújva, egyelőre jól azonosítható, önálló karakter nélküli közeg. Pár fiatal borász vissza szeretné helyezni a bortérképre a vidéket, közéjük tartozik Sándor Zsolt.
„Akinek minden csepp elismerésért meg kell küzdenie” – ez a mottó nem csupán jelen interjúalanyra, de az egész bükki borvidékre vonatozik.
A bükki borvidék 1970 óta önálló, de a környéken a szőlőtermesztés és borkészítés hagyománya igen régre nyúlik vissza. Avason – ahol Zsolt pincéje is található – már a XVIII. században komoly pincerendszer épült ki. A borvidék talaja jellemzően riolittufán kialakult lösz, fekete nyiroktalajok, barnaföldek és agyagbemosódásos erdőtalajok.
„Pincém Miskolc szívében a történelmi Avas Kis-Avas részén található. Ott, ahol közel ezer pince emlékeztet minket arra, hogy egykoron itt komolyan gondolkodtak a bor kapcsán. Jelenleg ugyan Csipkerózsika-álmát alussza, de vannak biztató jelek az újrakezdéshez.” – mondja Zsolt, akitől négy palackot kaptam tesztelésre és a borleírások elkészítését követően az interneten keresztül faggattam.
„Fontos a természet és a környezetem egészsége, ezért elsősorban saját termelésű, vegyszermentes, azaz organikus szőlőből készítek bort. Boraim elkészítésekor is természetességre törekszem, nem használok semmiféle adalékot, nem emelek mustfokot és nem csökkentek savat. Csak minimális ként és ritkán rezet használok, ha olyan mértékű a lisztharmat vagy peronoszpóra jelenléte. Azt látom, hogy minden a növény kondicionálásán múlik. Vannak saját „koktéljaim” is, ilyen a csalán, dió és zsurló kivonatok, de javarészt kész biotermékeket használok. A kontaktszerekkel való növényvédelem mindennapos jelenlétet igényel. Éppen ezért folyamatosan megfigyelek és remélem, hogy mindig egy-két lépéssel előrébb járok. Művelésmód szerint, ahol már átalakítottam, ott közép magas kordont használok, kart nevelek és rövid csapos metszést alkalmazok, a többinél pedig folyamatosan átalakítok. Átlagban 5-6 hajtás/tőke, amelyen kb. 8 fürtöt hagyok, kivéve a Legénynél, itt 4-5 fürtöt hagyok tőkénként.”
A szüret kézzel történik rekeszekbe, zúzás-bogyózás, esetenként áztatás, mustkinyerés, erjesztés saját élesztőjével tartályban, ritkán hordóban. Csak nagy hordókat használok (400, 500 liter), hogy a gyümölcsösség jobban megmaradjon. Vörösborok esetében héjon erjesztés 20-25 napig, majd hordós érlelés, spontán almasavbontás.
„A saját borászat előtt, többek között foglalkoztam borvidékek marketingjével a borkereskedésem mellett, s ezt a Rohály-Mészároséknál eltöltött „tanuló-munkás évek” előztek meg. Közben Budafok, Soós István borászsuli, az életemben ekkor szinte majdnem minden ekörül forgott. 2009-ben Bukolyi Marcival „kis-eged paraszti lét”, egy kis, karós szőlőt műveltünk közösen, remek barátság lett és jó alapozás volt. 2011-től pedig egy sárospataki birtok alapjait tettem le, s lett belőle egy 8 hektáros kis gazdaság. 2011-től indítottam saját borászatomat és 2013-ban pedig már megjelentek a kereskedésekben, éttermekben a boraim.”
Sándor Zsolt Bükki Zweigelt 2013
Finoman szilvás, szinte édes gyümölcsös illat sok édesfűszerrel, fekete földdel. A korty könnyed, karcsú, tagadhatatlanul „bio” érzet. Tanninja alig van, sava viszont határozott. A lecsengés inkább fűszeres, alkoholtöbblet nincs (mindhárom zweigelt 13% alc!) 2500 Ft
(Zsolt meséli a borról: „Birtokzweigelt, mely különböző korú és méretű hordók házasítása. A szőlő itt is ugyanolyan bánásmódban részesült, csupán 2-3 fürttel többet termeltem a tőkéken. A cél az volt, hogy egy könnyed, jól fogyasztható, gyümölcsös bor legyen. Azt gondolom, ez egy kicsit komolyabbra sikeredett.”)
Sándor Zsolt Bükki „Kétszer Négyötven” 2013
Illatban a hordó, sok friss piros bogyós és mineralitás mutatja magát. Testben ez is karcsú, de tömör szerkezetű. Hosszabb lecsengés, komplexebb a gyümölcs-fűszer játék. csipkebogyó, bors, frankó savak. Vitális, vidám bor. A három közül talán a legjobb árérték arányú. 3700 Ft
(Zsolt meséli a borról: „Egyszerűen annyival szebben fejlődött bor a két darab 450 literes hordóban (innen a név), hogy nem volt kérdéses, külön lesz palackozva. A lila „ruházat” pedig tovább osztotta az érdeklődőket. De mi így szeretjük! Szintén erősen válogatott alapanyagból készült, kézi szüret, 30 napos héjon erjesztés, majd 338 napot töltött a 450 literes másodtöltésű Miklóssy hordóban. Almasavbontás spontán ment végbe. Derítés, szűrés nélkül lett palackozva.”)
Sándor Zsolt Bükki „Legény” 2013
A régebbi Buttlerek ásványossága és a kadarka illattérképe ugrik be elsőre. Határozott hordósság (rumpuncs, a montalcino-i Máté borok jutottak eszembe). Tubákos, nyersfás vonalba hajlik át. Ez már vastag testű, zweigelthez képest koncentrált és szinte sötét gyümölcsösségű. A hordót levegőztetés után
sem vetkőzi le teljesen, de veszít a tónusából. A kérdés-törekszünke erre a zweigelt eszményre? Fontos-e, hogy versenyezzen a „nagyobb” fajtákkal? Nem feltétlenül, de ha igen, ezt a bort versenybe lehet állítani.
6700 Ft
(Zsolt meséli a borról: „A pincészet csúcsbora, zweigeltből. Csak a legjobb évjáratokban készül.
Utalva a borvidék ismeretlenségére, a kezdő borászatra és a szőlőfajta nem túl magas ázsiójára,
amit e bor hivatott cseppről cseppre felszámolni, akárcsak a mesebeli legénynek megküzdeni az
elismerésért a próbák során. 2013-ban megadatott, hogy kiemelkedő szőlőt szüretelhessünk és 2012 után ismét lehetőség nyílt, hogy legyen LEGÉNY.”)
Sándor Zsolt Bükki „Királyfi” 2012 Merlot-Cabernet Sauvignon
Poros, zöldpaprikas illat, pici dohany es füst. Abszolút a savra hangolt, szájban kicsit gyümisebb, de bordóisan poros es paprikás. Karcsú, de közepesnél hosszabb lecsengésű. Nem sok fát láthatott, de a biot sem fedezem fel benne.
„Tényleg komolyan gondolom, hogy a Bükk a lehető legjobb választás számomra. Nyilván egy remek kiugrási lehetőség is, de ha jobban belegondolok, ettől sokkal több!” Mi drukkolunk.