Az Európai Bizottság nem hosszabbítja meg az olasz borászok számára a „Tocai” név használatának beszüntetésére szóló határidőt. Az ausztrálok továbbra is Tokay-kodnak, a japánoknak meg eszükbe sem jut nem Tokaizni.
A határidő szerint 2007. március 31-ig használhatják Taljánországban a rex vinorum hátszelére kapaszkodó Tocai nevet, ezután végleg le kell mondaniuk róla, szól a hír – bár ez a fatalizmus azért kicsit erős. Az egész egyben azt is jelenti, hogy a magyar borászok idén áprilistól a bizottság szerint teljes védelmet élveznek a Tokaji márkanévre. Mondjuk ez koránt sincs így, vannak olyan EU-n kívüli vadregényes tájak, ahol még vagy tíz évig fittyet hánynak José Manuel Barroso nevének említésére (meg lehet, hogy 10 év után is?), ilyen például az ausztrál Rutherglen, az Australian Tokay legelismertebb vidéke, ahol a volt brit fegyencek meglehetős ügyességgel állítják elő ezt az inkább likőrszerű italt hosszas (12 év!), melegpincés érleléssel, a muscadelle fajtából.
A sherryvel kicsit bajban vannak…
Elvileg az unió harcoskodásának köszönhetően nekik is befellegzik tíz év múlva, ahogyan le kellett állniuk a champagne név használatával és meg kell tenniük ezt a sherryvel is. (Elég jól el voltak látva.) Az ausztrál borászok szövetségének (Australian Winemakers Federation) szóvivője, Tony Battaglene szerint – aki neve alapján egyértelműen ősi ausztrál dinasztia sarja (ezek az olaszok, ezek az olaszok…) – a Tokay helyett majd Liquer Muscadelle-t rendelnek az aussiek, és ennek előkészítésére rendelkezésre áll egy stratégiai időszak.
Emiatt nem aggódnak annyira, a sherry miatt annál inkább. Mivel a dry, medium és sweet kategorizálás annyira hétköznapian megszokottá vált, nehéz lesz majd hozzászokni az andalúz nomenklatúrához (fino, manzanilla, amontillado, oloroso, stb.).
Hiszti, melodráma, olaszos lendület
Vissza az olaszokhoz: Tavasszal a milanói MiWine borkiállításon találkoztunk Bepi Puccuarellivel, aki a friuli agrármarketing szervezet vezetője. Elmondta, hogy Friulano néven akarják forgalomba hozni a bort, amely friuli borvidék kvázi zászlósbora lehetne, merthogy már elnevezésében is hordja a borvidék nevét. Bepi szerint ez nyilvánvaló virágzást hoz majd friuliba. Szóval, ők egyenesen örülnek ennek az egésznek, és végre bevezethetik a friulano márkanevet a köztudatba, és a nemes udineiek bizonyíthatnak a közös piacon. (Akkor minek vitték az ügyet bíróságra?) Tisztára, mint az olasz fociban, hiszti és igazi vásári melodramatizmus. De azért hajrá!
De mi a fene az a friulano?
Elöljáróban hadd szögezzük le, hogy köze nincs a tokajihoz. Jó ivású könnyed nyári fehérborként lehet definiálni, valami muscat-féle történet, amely azonban nélkülözi a fajtára jellemző parfümös illatokat/ízeket. Kicsi gyümölcs, könnyedség, kesernyés villanások itt-ott, laza sav, és zöldes árnyalatok. Az ember ül a bozótos mellett nyáron kora este, és nagyon sok bort iszik, közben mindenféléről beszélget, trécsel, felületesen szocializálódik – de a világmegváltás későbbre marad. Jóravaló bor azért ez, sok szerencsét az új névhez, friuliak!
Gumi, cd-s magnó, és Napa völgy a gyorson
A tokajinak azonban maradt még versenytársa, és szerencse, hogy a legtöbb esetben a tokai-t nem borra használják: van japán energetikai és gumigyártó cég, francia szórakoztatóelektronikai vállalat, brit gitárgyártó, és optikai vállalkozás is. Végül az sem turistát enyhén megzavaró körülmény, hogy aki a japán Japan Railways Tokai-al utazik, kaliforniai bort kap a büfében – mi sem természetesebb.