A zene-választás majd? mindenféle rendszertől mentesen, kvázi dadaista módszertan szerint megy, egyedül talán a megjelenések sorrendje szabhat határt annak, amiről írunk. De az sem mindig. A cél szentesíti az eszközt, itt pedig a cél az, hogy (főként) borokról beszéljünk, ennek apropóját pedig emitt a zene adja meg. Mama (zenei jóanyánk) otthonából első merítésre egy igazi világfi akadt a hálónkba. Ugyan Ayhan Sicimoglu az egyik legismertebb török zenész-producer-rádiós, gyanítjuk, mifelénk kevesen vannak, akik keresztbe tett ujjak nélkül azt mondhatják, ismerik.
Dögös csajok
A borítót tüzetesen megvizsgálva rögtön szembeötlik némi nemi tényező: dr. Nemtudomka szerint egyenesen gyanús fényt vet a mesterre a felvonultatott „jó dögös csajok” mennyisége. Ehhez adjuk hozzá, hogy a lemez címe Friends and Family, és rögtön kapunk egy laza, kicsit olaszos-mediterrános előszelet, amely fuvallat valódiságát a play gomb lenyomása támasztja alá. Török népzenei alapokat hallunk, latin és karibi elemek, dzsesszes megoldások, modern cool-hop, a Mama Records ajánlója szerint tánchoz, kajához, csajozáshoz, jó és rosszkedvhez, szerelemhez, télen, nyáron ? szóval klasszikus bulizós-kefélős zene ez, na.
Sicimoglu dobosként kezdete zenészkarrierjét, bejárta az Egyesült Államok, Olaszország és Anglia klubjait, játszott mindent, ami passzolt természetéhez. De vajon mi passzolhat egy ilyen zenéhez? A kérdés az első és második tracknél még nehéznek bizonyult, a cd javán túl azonban már mindannyian tudtuk a választ: ez csakis egy frizzante lehet. Mégpedig: egy prosecco. Könnyed, humoros, már-már bohókás, érzelmeket felpezsdítő ital, amit mindahhoz nyugodt szívvel ajánlhatunk, amit magáról a zenéről elmondtunk. Könnyedén karneváli hangulatba kerülhet az, ki enged ízlelőbimbói és hallójáratai csábításának, már csak a nyelvet csiklandozó pezsgés és a 30 zenészt ? köztük kolumbiai repper, kubai ritmusszekció, török jazz és popzenészek, perui trombitás ? koordináló Sicimoglu úr miatt is.
Mi is a Prosecco frizzante?
A Prosecco egy északkelet-itáliai szőlőfajta, Conegliano és Valdobbiadene hűsebb lankáin terem, remek pezsgő-alapbor. Neve szinte eggyé vált a könnyed pezsgővel, noha szőlőnév és van nem-pezsgő, azaz csendes változata is. A frizzante az enyhén pezsgő pezsgő, semi-sparkling wine, az olaszok fehérboros pohárból isszák, nem olyan ünnepélyes és komplex, mint egy súlyos champagne, de remek funkciója van. E funkció lényege, hogy a Prosecco frizzante a könnyű pezsgő a hétköznapokra. Mert a pezsgő nemcsak alkalmi és szezonális jószág. Az ilyen könnyedebb és olcsóbb formáit nekünk is állandóan kellene használni, ahogy az élni jobban tudó olaszok, mert fényt hoz a hétköznapokba. Széchenyi, aki a pezsgő szót kitalálta, pezsgővel kezdett minden reggelt. A Tenuta Santa Anna Prosecco frizzantéja friss, zöldesfehér színű, habja könnyen illan, virágos illatú, van némi teste és olvadékonysága, persze száraz, az igazi pezsgő száraz és tényleg olyan ital, mely megpezsdíti a hétköznapokat.
track 02 Istanbul pas Constantinaople
track 03 Ahi Na’Ma Kaynana
track 09 Güle Güle
track 11 Bir Ask Hikayesi (Bonus)
Aki meg ezt az egészet a forró nyári napsütésnek és a túl sok elfogyasztott alkoholnak tulajdonítja, annak legyen elég annyi, hogy nem mi találtuk fel a spanyolviaszt, amikor a bor és zene kapcsolatát kezdtük feszegetni: Rock the Cellars! Na, ugye – így mégis többre jutunk mindannyian.
