A Nagy Kékfrankos Kóstoló általam leginkább várt mesterkurzusa a Mátrai Tőkések borainak a kóstolója volt.
Na, nem mintha a többi előadás nem lett volna érdekes, de Losonci Bálintot, Karner Gábort és Szecskő Tamást ritkán látni így együtt és miután márciusban tettünk egy gyors látogatást más mátrai pincészeteknél, szerettem volna még többet kóstolni erről a borvidékről. És az, hogy ? kis csavarral ? egy fajtán keresztül meg lehetett nézni a borászok elképzeléseit, még izgalmasabbá tette a kóstolót.
Igazán tudatos munka folyik náluk, mindhárman a kézműves és természetközeli szőlőművelésben és borkészítésben hisznek, fontos nekik, hogy megmutassák, a vulkanikus talaj és a dűlők egyedisége mire képes. Az ő boraikban kétségkívül megjelenik a mátrai terroir, amihez ha talán egy kicsit alacsonyabb alkohol társulna, az még közelebb vinné ahhoz a burgundi stílushoz a borokat, amit példaként állítottak maguk elé.
Losonci Bálint, Úrráteszi 2011
Ásványos, földes, meleg illat, kis likőrösséggel. Ízben szeder, áfonya, meggy, édesfűszerek, fahéj, szegfűbors. Gyümölcsös, lágy és komplex bor. Kis alkoholos melegséget ad, jó savval, sima tanninnal. Ez az utolsó évjárat ebből a dűlőből, ugyanis eladták a területet.
Losonci Bálint, Gereg 2011
Meggy, cseresznye, feketeribizli, medvecukor, ásvány, gyógynövény, kis karamell. Fanyarabb, mint az Úrráteszi, a 8 g/l savtól friss, de nem érezni ennyinek. Az alkohol melegíti a kortyot (15%), de semmi nem billen túlzottan, a közepes tannin sem húz. Gyümölcsös, komplex és sűrű, hosszú lecsengéssel. Van benne bőven élénkség, tartanám még egy kicsit.
Karner Gábor, Tavaszföld 2012
Vajkaramella, kis füst, fűszeresség, ezzel indít. Ízben édesség, kékvirág, meggy, cseresznye, szép ásványosság, bors. Egy éjszakát volt héjon, se mély színe nincs, tannin is alig. Mégis van benne koncentráltság, jó a savszerkezete, az alkohol az egyetlen, ami kilóg belőle. Gyümölcsös, érett, lágy bor.
Karner Gábor, Tavaszföld 2008
Likőrösség az illatban, gyógynövény, medvecukor, aszalt füge, kis mazsola, cseresznyebefőtt, édesfűszerek, földesség, vanília, idővel füstös-animális illatot hoz. Késői szüret, ami két napot volt héjon, 7,5 g/l maradékcukorral és 6,5 g/l közepes, lágy savval, hozzá 16% az alkohol. Kékfrankostól, pláne mátrai kékfrankostól szokatlan ez az édes portói stílus, mindenesetre érdekes volt kóstolni. Intenzív illatok és aromák jellemzik, olajos textúra és hosszú lecsengés.
Karner Gábor, Vitézföld 2012 (hordóminta)
Egy éve van hordóban a bor, bíbor szín és intenzív, friss illatok jellemzik. Kékvirág, gyógynövény, vörösszőlő, szeder, meggy, szilva, fűszeresség, csipkebogyó lekvár, mineralitás. Nagyon gyümölcsös és fiatal, kicsit most még rendetlen is, de szép anyag, sűrű lesz és komplex. Közepes sav mellett az alkohol melegíti a kortyot, nem lesz egy könnyed tétel, viszont nagyon ígéretes.
Karner Gábor, Vitézföld 2008
A bor illóval nyit, ami Karner Gábor elmondása szerint igazából észteresség. Bármelyik is, de nem nagyon tűnik el a pohárból. Meggy, fűszeresség, kömény, mineralitás, kávé. Fanyar és főleg az ásványosságot érezni, az alkohol melegít, közepes sav és tapadós tannin. Ez most sem aromatikájában, sem szerkezetében nem tetszett sajnos. Talán egy újabb kóstoláskor mást mutat majd.
Karner Gábor, Vitézföld Boróka 2009
Karamelles, édes illat, mély szín. Ízben is behízelgő, aszalt megy, érett szeder, édesfűszerek, vanília, földesség, mineralitás kis sóval, fahéj. Nagyon kedves és lágy bor, érett, de egyáltalán nem fáradt. Az alkoholt azért itt is érzem, közepes sav, sima tannin. 28 hónapot volt hordóban. Komplex, jól iható, hosszú lecsengéssel, nagyon tetszett.
Szecskő Tamás, Rubintos 2012
Kadarka és kékfrankos nemesítése a rubintos. Fűszeres, kékvirág, feketecseresznye, kis vanília, kakaó, ásványosság. Nyolc hetet volt héjon, másfél évet hordóban. Gyümölcsös, a jó sav élénken tartja, picit szárító a tannin. Nagy mélységek nincsenek benne, de az nem is baj, mert alapvetően jól lehet inni, és szépen elkészített bor. Még mindig van benne frissesség, a kadarka pedig hozza a fűszeres jelleget.
