Bock Ermitage 2004

Egy deresedő hajú, de fitt öregúr – jutott eszembe, ahogy belekortyoltam. Azonnal érezhető, hogy ezt a bort most érdemes inni, később a lassú lejtmenet következik. Viszont igen jól tartja magát.

Éppen a csúcson van, egy, max. két évig még jó lesz, aztán csendesen leszállópályára kerül, azt pedig nem szabad megvárni. Minden bornak külön íve van a minőség-idő koordináta rendszerben, van, amelyik gyorsan ível föl, de csak rövid időt tölt a zeniten és zuhan is le. Aztán vannak a lassan érők, akik sok időt töltenek a platón, majd lecsorognak. Ez az utóbbiak közé tartozik, a pálya jelenlegi szakaszát már ecseteltem.

Szellőztetni minimum egy órát kötelező, akkor kezdenek szépen kinyílni az illatok. Elsősorban szekunder aromákat érezni, bőrösség, animalitás és befőttes, sűrű lekváros gyümölcsök vannak jelen. Cabernet franc és sauvignon, merlot, pinot noir, syrah, portugieser és kékfrankos, 14 hónapot érlelve 30% barrikban. A fahordó és a fűszer diszkrét, a tannin és savak szépen állnak még. Nem tudom, hol lehet kapni, ifjabb verziói 2500 Ft körül mozognak, ami ár-érték arányban 4 csillag lenne ennél a bornál. Más évjáratoknál nyilván más a helyzet.

(Közben azon tűnődtem, hogy nevét honnan kapta? Remélem nem innen, mert az nem éppen adekvát.)

Minden vélemény számít!