Élmények a Pincefesztről

Fater beszámolója az idei Etyeki Pincefesztiválról, melyből kiderül, hogyan kell egy ilyen fesztet abszolválni, mely már rég nem az etyeki borról szól.

Itt a hőség és persze a fesztiválszezon, úgyhogy fogtam a poharam és kilátogattam Etyekre. Nagyon szeretem a Pincefesztivált és a Kezes-Lábost (még a tavalyi dög nagy esőben sem hagytam ki, hátha van nyitva valaki), de ami (még épp) nem kritika, csak ténymegállapítás: a parkolás 800 Ft, valamint újítás, hogy kóstolni „fesztiválkártyával” lehet, amit a borászok húznak le egy kis terminálon. A kártya maga 1000 Ft, amit alapból 1000 Ft-ra töltve adnak, tehát az útiköltségen felül elköltöttem közel 3000 Ft-ot úgy, hogy még egy csepp bort sem vettem magamhoz és saját poharat hoztam. Na de nem morgok, mert mindig tömegek mozdulnak meg és ez az igazán fontos. (Kérdés azonban, kinek, hogy jött be ez a rendszer?)

Kezdésnek a Kattra Pincénél egy férfias olaszrizlinget, valamint a Meus Cuvée-t kóstoltam (cserszegi-chardonnay), de rövidesen jön Ági (Kattra Imre lánya is borász) battonage chardonnay-ja is. Nagy anyag lesz, figyeljünk oda (és jó az új design a palackokon). Heimann Zoli ekkor lépett be a terembe, máris töltött: az új fuchsli kellemes, nyárias itóka, ropogós savakkal, a kadarka pedig fenomenális. Syrah-t és Franciscus-t kóstoltam még, a kadarka emlékezetes marad. Június 25-én az Iván-völgyi Borászok kadarka-túrát szerveznek, lehet waxolni a túracipőket (részletek a Facebookon).

Következő állomás a körpince volt és egy frissítő rozéfröccs után (de jól esett a 30 fokban) Malatinszky Csaba Kövesföldje 2006-ból. Ez a fesztivál bora nálam (és egyben személyes kedvenc): szuperül lekerekedett, összeérett, hosszú és komoly, ugyanakkor elegáns, izgalmas bor. Szép a 2007-es Noblesse cabfranc is, csúcsformában, ezt most kell inni. Búcsúzóul egy Elevenből készült fröccsöt kaptam.

A Demetervin standja következett, frissítő frizzante, furmint és a dűlőválogatás Úrágya furmint-hárs. Mindhárom bor tiszta és szép munka, a legizgalmasabb persze az Úrágya, a habzó pedig biztosan a nyár egyik slágere lesz.

Dúzsiéknál folytattam a kört, három rozé és a Tour de Dúzsi (kékfrankos alapon) került terítékre (a kékfrankos rozé tetszett legjobban: nem metsző savú, viszont tartalmas, lendületes). Egy korty Kattra pinot (és Kattra kézműves csoki!) után át a Kecskegödörhöz: Maurus Rejtelem (a Semmelweis Egyetem bora választáson a top háromban volt) szuper, Dorogi Testvérek két furmintja február után újból tetszett, Nobilis pálinkák (szilva, kajszi, körte), majd pedig egy sor Vida Péterrel (kadarka á la öreg tőkék, La Vida kékfrankos, cabfranc, merlot). A cabernet franc nyűgözött le leginkább: meleg karakterű, de mégis szekszárdi illattal, gyümölcsös, nagy testű, a lecsengés hosszú, a hordóhasználat példás. Vylyan 2008-as pinot, majd irány hazafele, de előtte Tátraiék korrekt sauvignon blanc-ja és egy ugyanitt remek szürkebarát. Tátraiéknál Ráspi volt a vendég, úgyhogy jutott még kékfrankos, zweigelt, gneisz (ez utóbbi zárásként igencsak szíven ütött).

És a „java” még hátra van: jövő szombaton IFDT-banzáj két hét múlva Kárpát-medencei Borászok Találkozója, sillerfesztivál Pakson, Budai Gourmet, utána Nyitott Pincék. Lehet választani, de valahova menni szinte már kötelező. Az összes program itt megtalálható!

Hozzászólások

  1. akov mondta

    Számomra a Kattra elég gyatra volt. A traminijük fémes, cefrés és rövid. A pinotjuk izgalommentes, visszafogott, rövid. Sebaj, lesz majd jobb…

    A magyar csúcsvörösök között nem találtam jól fogyaszthatót. Mind lekváros, fáradtan gyümölcsös-likőrös, alkoholok az égben, nulla frissesség. Kramer és Jamie Goode nem mondott semmi újat… (ezt persze tudtuk eddig is) A Dúzsi Görögszó, a Vylyan Duennium 06, a Kopár 07, ezekre mind-mind igaz. Főként a melegben, mintha nyúztak volna, hogy ezeket meg kell innom. A túlérett gyümölcsök ellenére persze sokszor masszív tanninok.

    Úgy érzem, hogy most már nagyon hiányzik a hazai tudás-tárházból egy kis szőlészeti plusz… Kiváncsi lennék, kinek lesz először esze, hogy importáljon egy szőlészt Bordeaux-ból, aki elmeséli, hogy hogyan kell szépen elnyújtani a tenyészidőszakot a megfelelő lombsátor menedzsmenttel, oszt’ kihozni egy 13,5-14%-os alkoholt, némi friss gyümölccsel.

  2. Kántorbandi mondta

    Vagy Larsson úr sem… Viszont én nem vagyok egy Matt Kramer de szeretem az olaszriznyát. Na jó, ez off, majd szentelünk neki külön posztot.

  3. hegyaljai mondta

    Amit itten AKOV ír, az nekem újdonság. Eddig úgy tudtam, hogy Bordeaux-ban az óceán miatt más a klíma, kevesebb a hőségnap szeptemberben (35 Celsius feletti napi maximum) Ezt a lombsátor menedzsmentetmint trükköt még nem hallottam. Kíváncsian várom a részleteket.

Minden vélemény számít!