Van petrol a rizlingben?

Egy ideje figyelem a nemzetközi borsajtóban, hogy fel-felüti a fejét az a vélemény, mely szerint a rizlingekben nem erény, sőt hiba a petrolosság. Mivel alap tantermi tézis egy jó elzászi ilyenfajta illata, érdeklődéssel követem, mi lesz ebből. Én nem tartom hibának. De ki vagyok én egy Humbrechthez vagy Chapoutier-hez?

Már a második elzászi borász áll a köz elé azzal a (számomra) meglepő kijelentéssel, hogy nemhogy erény, de hiba a petrolosság a rajnai rizlingekben. Aki nem tudja miről van szó: alap tantermi tézis, hogy egy jó rajnainak – és leginkább az elzásziaknak – ásványos, köves, kicsit gázolajra emlékeztető bukéja van illatban. (Mivel máshogy nem tudjuk leírni, nincs rá igazán jó és találó szavunk, ezért ragadt rá a „petrolos” kifejezés.) Ezer közül felismerni ezt az illatot, és a gyümölcstől idegen illatvilág ellenére állati izgalmas és jó.

Na most, ehhez képest most a második elzászi borász állt elő azzal, hogy ez bizony borászati hiba végeredménye, a szőlő ezt különben nem tudja. A Zind-Humbrecht borásza, Olivier Humbrecht a Dr.Vinónak nyilatkozott, és azt mondta, a pár éves, palackérett rajnaik petrolos jegye a következők eredménye lehet:

– Túl korai szüret. A rajnainak 110-120 nap kell, hogy beérjen, ennél korábban leszedve éretlen lesz.

– Gépi szüret. A gépekkel történő szüretelés és feldolgozás eredményezhet nem szőlőtől származó aromákat a borban.

– A rajnai hajlamos a reduktív eljárások során a gyümölcsaromái egy részét elveszteni. A borásznak nagyon észnél kell lennie. Ide tartozik a túl sok kén használata is, ami szintén káros.

Egy másik híres elzászi borász, Michel Chapoutier még májusban nyilatkozta azt a Decanternek, hogy szerinte a petrolosság olyan hibás aroma, amit a szőlőbogyó szerkezetének bomlása okoz. Ez egyre sérülékenyebb, minél érettebb a bogyó. Nem egészen értem, nem vagyok szőlész, de úgy tűnik ez némileg ellentmond az előző állításoknak.

Nyilván nem véletlen, hogy élénkül ez a vita, ill. még nem is vita. Érdekes, hogy a nemzetközi rizling alapítvány (International Riesling Foundation) szerint a petrolosság alacsony hozamú és éretten szüretelt szőlők eredménye, melegebb klímájú területeken. Egészen pontosan megmondják, mi okozza: a 1,1,6-trimetil-1,2-dihidronaftalén (TDN) nevű vegyület, mely a palackérlelés során alakul ki savas hidrolízis útján. Na erre varjon gombot minden petrol-tagadó.

Azt egyébként Humbrecht is elismeri, hogy van a rajnaiknak egy spéci aromája, ami nem gyümölcsös, de szerinte a petrolos kifejezés akkor sem helytálló. Inkább tartja jónak a szarvasgombás, vizes köves, tengeri levegős, jódos vagy ásványos kifejezéseket.

Hát, én úgy vagyok vele (bár nem vagyok elzászi borász, és autóban se a dízelt favorizálom), hogy jó ez a petrolosság. Nekem gyühet a dihidronaftalén. És a kifejezéssel sincs gondom. Aki nem tudja megszokni, hogy a borban néha fura konotációk okoznak szagló és érzékszervi örömöt, az ne igya. Mintha faggyú nélkül készülne a birkapörkölt – minek? Ráadásul, azt is hallom itthon egyes helyeken, hogy az olaszriznya mandulás, kamillás kesernyéje is hiba. Na nem már…

Hozzászólások

  1. octopus mondta

    jaj ne, már ez is ásványos lesz? Miért ne hívnánk benzinnek, ha egyszer arra hasonlít?

    “… a distinct ‘kerosene’ note which develops in some Rieslings with bottle age. Its chemical basis is reputedly the same as that found in diesel fuel (TDN – trimethyl dihhydronaphtlalene)”

  2. Kántorbandi mondta

    Hát igen. Kicsit OFF és nem akarok ünneprontó lenni, de azok az aromák, melyek sok szörpben és jégkrémben vannak, mint eper és málna ízesítés sajnos a kőolajfinomítás melléktermékei. Kísértetiesen hasonlítanak az eredeti aromát adó vegyületekhez és nem mérgezőek. Szóval olajfalók is vagyunk. Viszont nem értem, hirtelen miért nem divatos ez a diesel cucc. Nem adnak el elég rizlinget és ezt akarják kiverni az emberek fejéből?

  3. zoli mondta

    Van alapvetően egy félreértés a rajnaival kapcsolatban. Keveredik a valóban fajtakarakternek számítő speciális vaxos, gumimatracos illat és egy kisebbmértékű oxidációból származó illatjegy a fejekben. Ez utóbbi sztem a nem teljesen egészséges (rohadtas, roncsolt) szőlőből származhat, de sokkal inkább a hosszabb érlelésből fakad.
    Vajon a rizlingből készült bioetanolnak milyen illata lenne? :)
    Az olaszrizling kesernyéje egészen más tészta, nagyban függ a termőhelytől.

  4. ababucs mondta

    A rizlingből készült bioetanol természetesen rizlingszagú lenne, hatalmas sikert jósolnék neki. Szebb lehetne, mint a leárazott tescos étolajjal elhúzó sütödéskocsik :)

  5. Fater mondta

    forza kherosene!
    viva la riesling!

    aki nem kéri igyon sört.

    ps: csatlakozom Zolihoz, viszont ezt a típusú oxidációt a petrolosságtól elválasztani nem az átlagfogyasztó szintje IMHO

Minden vélemény számít!