Apró szemű babok, már a csomag bontásakor izgalmas fűszeres, virágos illatot érezni. Élettel teli, intenzív zamatú, sima textúrájú kávét ad.
Yirgacheffe egy dél-etióp régió (egy ilyen nevű város is van), ahonnan kimondottan virágos, gyümölcsös kávék kerülnek ki. A kávé nevében lévő peaberry azt jelenti, hogy ez a bab olyan cserjéről származik, ahol a szokásos lapos oldalú dupla mag helyett csak egy, kerek mag van a gyümölcsben. A peaberry általában zamatosabb, intenzívebb aromákat produkál, mint a kétbabos cserjék.
A frissen lefőtt kávénak meglepetésre elég komoly (akár 2-3 millis) és tartósan megmaradó cremája van, tiszta arabicáknál ezt ritkábban tapasztalom. Illatában azonnal gyümölcsösséget (áfonya?) és keleti fűszerességet, kardamomos, currys jegyeket érezni, ezt tetézi az étcsokoládé és a fehérvirágok mögött megbújó enyhe pörkölt mogyorós illat.
Szájban sokkal kevésbé markánsan jelentkeznek a fűszerek, itt inkább a florális és gyümölcsös tónusok jönnek elő. Utóbbinál elsősorban aszalt pirosbogyósok és kakó, egészen hasonlít a cascarához, és egy végig jelenlévő intenzív citrusosság, amely azonban nem párosul tolakodó csersavakkal.
Summázva: izgalmas, játékos, nagyon zamatos, közben nem tolakodóan erős kávéról van szó. Otthoni főzéssel, nem presszó sűrűségre készítettem el. Többszöri főzés után kialakult véleményem: tökéletesen alkalmas lehet hosszabb kávék, akár jeges kávé fogyasztására (és itt természetesen nem a fagyis, tejszínhabos verzióra gondoltam).
Az alapanyagot a Monterosa kávémanufaktúrától szereztem be.
