Mitiszol fesztivál volt szombaton, én pedig nagyon is határozottan feleltem Szilárdnak arra a kérdésére, hogy mit szeretnék először kóstolni: Strekovot.
Igen, engem is befolyásolnak a hírek, a dán mániám pedig csak rátesz egy lapáttal, ha egy bor bent van a Nomában és meg tudom itthon kóstolni, akkor azt nem hagyom ki. Ráadásul egy szép ötös sort hoztak ki, így egy kicsivel szélesebb merítésből kaphattam képet a pincészetről, akiktől ráadásul valamiért most kóstoltam először.
Sokszor felmerül baráti körben is a kénmentes, bio, biodinamikus, természetes stb. borok kérdése, hogy vajon jók-e, elég tiszták-e, hol tudjuk elhelyezni ezeket egy wset-es skálán. Van, aki szerint ez a legjobb, ami a borokkal történhet, ? hogy tudniillik nem történik velük semmi ? más szerint ihatatlanok és semmi keresnivalójuk a ?rendes? borok között. Én azt gondolom, hogy mindegyik kell, a technós, csinált borok ugyanúgy, mint természethű kénmentesek és azok is, amik fajélesztővel, szépen megtervezetten készülnek. Széles a paletta, lehet válogatni, hogy ki minek a mentén képzeli el a saját borait. A lényeg, hogy legyen koncepció és ne rakjuk ki büszkén a fogyasztó elé a tényleg hibás bort, mondván, hogy ez természetes meg kézműves. Mert számos példa van rá, hogy attól még igazán lenyűgözhet egy bor, hogy nincs szűrve, vagy alig van benne kén, vagy úgy és addig erjed, amíg akar. Néha üdítő változatosság lehet egy-egy ilyen tétel és jó ha nyitottak vagyunk rá és legyünk is, mert itthon is egyre többen kísérleteznek és ez nagyon szuper.
Rendkívül izgalmasnak találtam a Strekov borokat, és amellett, hogy a szerkezetbeli vagy egyensúlyi hiányosságok itt is hiányosságnak számítanak, a kísérletezések a héjon áztatással, a hordókkal, a flor alatt érleléssel, mindez nagy hatással volt rám. A Porta pedig tényleg egy fantasztikus bor, Mads Kleppe sommelier-nek igaza volt.
Veltlin 2014
Kénmentes zöldveltelini. Friss bor, egres, ringló, élénk sav, menta, ásványosság, kis termálos beütés, fehérbors, citrus. Jó egyensúlyú (11%), szép savszerkezettel. Nagyon tetszik, hogy ilyen egy ?mindenmentes? zöldveltelini. Tetszik a címke és a koronazár, bármikor szívesen innám.
Porta
Négy évjárat és négy szőlőfajta házasítása, van benne élesztőhártya (flor) alatt érlelt zöldveltelini és héjon áztatott olaszrizling, és ? ha igaz, amit az interneten találtam – devín (gewurztraminer+roter veltliner) illetve aurelius (neuburger+riesling). Kézzel szüretelt, spontán erjedt tételek, nem volt szűrve, sem derítve, a kéntartalma 48 mg/l. Opálos narancsbor, aminek pillanatról pillanatra változik az íze és az illata. Dió, füst, calvados, naspolya, vanília, szegfűbors, meszesség, kis méz, barack, gyalult fa, aszalt barack, kis kesernye. Kerek sav, a 14% alkoholt azért lehet érezni, nagyon izgalmas, rendkívül egyedi bor. Kár, hogy nem volt még több időm rá, ezzel akár órákat el lehet lenni.
Rizling Vlassky 2009
Nagyjából két hétig volt héjon áztatva, addig, hogy szárazra kierjedjen. Először egy édes, mazsolás-fügés illat és íz jön, majd csatlakoznak a kissé fanyarabb aromák is, fehérhúsú gyümölcsök, körte, alma, almahéj, konyak, ásvány, édesfűszerek. Érezhető a cseresség, de egyáltalán nem bántó, csupán tömörséget ad a bornak. A 14,5% alkohol kilóg sajnos, viszont az is igaz, hogy semmiképpen nem egy könnyed bor. Azt meg nem mondanám meg kapásból, hogy 2009-es, teljesen egyben van még.
Primus Portugal 2015
Portugieser, amit pár napja palackoztak. Elképesztően – de nem rossz értelemben véve ? nyers és friss, mély lila színű bor. Vajkaramella, áfonya, feketecseresznye, fémesség. Fanyar aromák uralják, könnyed bor. 12% alkohol, nyers tannin, a leginkább a sav hiánya zavar benne, amitől meglepően lágy lesz, hiányzik az összhang az aromákkal.
Vavrinec 2014
St. Laurent itt a szőlőfajta. 4 hónapot volt flor alatt, utána anélkül még 3 hónapot hordóban, majd tartályba került a palackozás előtt. Áttetsző szín, füst, bőr, ribizli, meggy, keleti fűszerek, mézes sült zöldségek, némi sósság. Alacsony alkohol 10%, jó savak, az illat most még többet hoz, mint az íz, de egyelőre nagyon fiatal.
