A Velencei-tó környékét borissza ember manapság leginkább Szentesi József miatt jegyzi. A kereskedőből lett gazda ? ha velünk ellentétben nem is tartja magát igazi borásznak ? szemünkben fontos érdemeket szerzett több okból is.
Először is a jó borok okán, másodszor pedig a magyar fajtákkal folytatott munkája miatt. A kék szőlők közül fontos számára a szinte már elfeledett csóka, feketefájú bajor, kék bajor, laska, purcsin, tihanyi kék és tarcali kék (no, meg a fekete muskotály); a fehérek közül pedig a kolontár, a balafánt, a szerémi zöld, a piros bakator, a hamvas, a lisztes, a fehér gohér, a sárfehér. Ma már 9,5 ha méretű a birtok, lépésről-lépésre zajlanak a területvásárlások, átoltások és a művelés meg- valamint átszervezése.
Szentesi József a Pincekulcs borkereskedés ?éjszakai vásárlás? sorozatának volt a vendége, a remek hangulatú kóstolón bemutatott borokról rövid jegyzeteimet ezúton osztom meg a szomjas közönséggel. Bár a fenti különleges fajták ezúttal nem jutottak nagy szerephez (sok a palackba sem kerülő mikrotétel), a pincéhez érdemes előzetes egyeztetést követően elzarándokolni és új ízeket keresni a néha már unásig ismételt tíz-tizenkét világfajta mellett.
J&J Methode Traditionelle pezsgő (Hamburgi Muskotály)
A pezsgő műfaja új színfolt a pincénél, ugyanakkor a monstre beruházás (2000nm-es pince, degorzsáló, gyropalette, stb.) más kézműves borászoknak is lehetőséget nyújt majd pezsgő készítésére. Érdemes körülnézni, hogy hagyományos eljárással (amikor a második erjedés is a palackban történik és a seprő legalább kilenc hónapig dolgozik) készült magyar pezsgőkből eddig mennyire szerény volt a kínálat. A hamburgi muskotály alapvetően egy csemegeszőlő, valószínűleg az alexandriai muskotály és a frankenthali trollinger fajták keresztezése. 1956-ban vált államilag minősített szőlőfajtává. Illatában friss citrusok, szolid élesztősség, szőlővirág. Apró, hosszan gyöngyöző, ugyanakkor krémes buborékok szépen betöltik a szájat, ízképe a (horribile dictu ?normál?) muskotályra emlékeztet, főleg gyümölcsös és érezni mögötte a jól elkészített alapbort. Precíz, tetszik (és elvileg ez a belépő szintű pezsgő, úgyhogy muszáj lesz megkóstolni a többit is).
Szentesi József ?A? Cuvée 2009
Lédús, vajas textúra fehér virágokkal, érett almával, mineralitással, selyemcukorkával. Szóhoz jut a maradékcukor, a korty lédús barackot, zöldalmát, enyhe vaníliát mutat, a cukor miatt testesebbnek hat a bor, sok jó és sima sav támasztja. A 2008-as évjárat nagy kedvencem volt, pár hónap palackban és méltő lesz az elődhöz. (A 2008-as összetétele – zengő, zöld veltelini, ezerjó és rajnai volt.) A 09-es is már forgalomban van, összetétele pedig ezúttal veltelini, zengő, olaszrizling és szürkebarát.
Szentesi József Nadapi Zengő 2009
Illata forgatást kíván: zöldalma, citrusok, mineralitás; intenzív primer gyümölcsösség, mellette egy icipici petrol. Az íz is hasonló, rágcsálhatók szinte ezek a gyümölcsök, vastagon, nagyon frankó savszerkezettel a háttérben. Tiszta bor, 10-12g maradékcukorral és azzal a kellemes élesztősséggel, amit az újboroknál szoktunk tapasztalni, csak itt jó a tech és passzol, bájos. Lecsengése kellemesen hosszú. Egy palackkal vételeztem is a kóstoló után, melynek már másnap a nyakára hágtunk családi körben, osztatlan tetszést aratott.
Szentesi József ?Öcsi? Rajnai Rizling 2009
Ez a magasabb tőketerheléssel és reduktív technológiával készült rajnai, de nem feltétlenül a tesó (?Bátyus?) árnyékában. Az illata fűszeres, érett körtével és már orrban felfedezhető édességgel, amely cukorka krémessé teszi a kortyot is. Vastag-vaskos a korty, nem a németes-acélos vonal, inkább a behízelgő gyümölcsösség viszi. Enyhe kesernye és előbújó savérzet van a lecsengésében. Biztosan jót tesz neki a fektetés, vettem is belőle néhányat, önigazolásból.
Szentesi József Nadapi Zöldveltelini 2009
Nekem némileg kilógott a sorból: a krémesség itt már túlérettséggel társult, vilmoskörte-befőtt és társai jutottak az eszembe a virágokkal, herbáriákkal tarkított illat után. A sav és az alkohol is több szerepet kap a kelleténél, kissé keserűvé teszik a lecsengést.
Szentesi József Pázmánd Cuvée 2008
Azonnal kiszúrtam a pinot-dominanciát már orrban (jól esett volna a sorban egy tiszta pinot is, szép emlékeket őrzök a régebbi évjáratokról): 40% van belőle, mellette 25% merlot 25% kadarka és 10% kékfrankos. Illatában málna, kék virágok, enyhe gumisság, meszes-ásványos tónusok (szuper). Szájban is ezt hozza, de ott beerősít a bors és a fűszerek, közepesnél erősebb savakkal és jól illeszkedő tanninnal. Hosszú lecsengésében ismét a pinot noir jellege marad meg.
Olyan konklúzió fogalmazódott meg bennem a kóstoló végére, hogy szívesen járok azon az ösvényen, amelyet Szentesi József tapos ki. A borravaló stábja tervez egy pincelátogatást, ahol reményeink szerint nagyobb merítést tudunk venni a jó ügy érdekében. Beszámoló természetesen lesz, a megvalósulást követően.
