• CÍMLAP
  • PODCAST ARCHÍVUM
  • RÓLUNK

borravalo.hu

gasztro●kultúra

  • Étel
  • Ital
  • Kultúra
  • Történelem
  • Kapcsolat

Mire jók a kóstolójegyzetek?

2011-02-23 ● Kántor Endre

Nagyon elgondolkodtató vélemények ütköznek meg általam is igen tisztelt két boríró soraiban: a diskurzus azon folyik, hogy vajon kell-e részletekbe menő kóstolójegyzet, mire és hogyan alkalmas egyáltalán a borokról való kommunikációnak ez a módja?

Ahogy egyre többet olvasunk a borokról, és ahogy Magyarországon is egyre terjed (lassan, lassan, de terjed) a gasztrokultúra (és benne a borkultúra is), sőt, odáig megyek, hogy trendivé válik borfogyasztás, szépen terjednek a gasztro- és bormémek. Gondoljon csak bele mindenki, miket hall, olvas egyre sűrűbben mostanában vacsorákon, kóstolókon, rendezvényeken. Vannak ezek közül egyenesen röhejesek is, a kedvencem most a degusztálás, ez folyik most minden csapból, mert a minőségi ételt az értő fogyasztó nem megrágja, hanem jól megdegusztálja. De ilyen mém a savhangsúly, a bársonyos tannin vagy a hordófűszer is. (Jézusmária, ilyen mém a mém is!) Organikusan fejlődik a nyelv szövete, mondhatni.

Ez egyértelműen az ilyen irányú kultúra fejlődésének jele. Ezzel a fejlődéssel közben egyre több fal is dől le. Olyan bevett nézetek, dogmák foszlanak tova, melyek a bortudás nagy ködös erdejében találták meg létjogosultságukat. Mire gondolok? Például a sokat emlegetett, hangzatos, áltudományos nyelvtérképre, amelyről kiderült, hogy kamu: sokan benyalták, mégsem igaz. Kikezdődnek tanok, a boros fórumokon forr a diszkusszió többek között arról is, hogy vajon tényleg olyan fontos-e a borban az egyensúly? Majdnem mindegy, ill. lényegtelen ezen viták valós kimenetele, a folyamat a fontos. Ez hozza az előrelépést (persze, a konklúziókat meg kell tisztítani a hülyeségtől).

Most egy újabb érdekes fejezethez érkeztünk ebben, és örülnék neki, ha az USA-ban kezdődött párbeszéd itthon is elkezdődne. Két általam igen kedvelt és nagyra becsült úr, a Vinography-s Alder Yarrow és a New York Times-os Eric Asimov ugyanis a borbuzik között zajló polemizálást a nagyközönség plénuma elé vitte. Azon folyik a vita, hogy ugyanis kellenek-e borkóstolójegyzetek, ill., hogy ezek szerepe pontosan mi.

Igen lerövidítve a dolgot: Asimov szerint (aki egyébként a nagy író unokaöccse) céltalan, unalmas és semmitmondó a kóstolójegyzet, a borok iránt csupán érdeklődő (értsd: inni akaró) közönséget a hangzatos jegyzetek, szavak (korábban említett mémek pl.) csak elijesztik a boroktól. Szerinte sokan nem értik ezeket a kifejezéseket, és nem akarnak butának, tudatlannak tűnni, vagy csak egyszerűen nagyot hibázni egy bor vásárlásakor. Ezért ő azt mondja, hogy az olyan jegyzetek közzététele helyett, amelyek teszem azt a petrolosság, szárított licsi, vagy ázott avar leírásokat használják inkább csak két kifejezést kellene használni: édes érzetű (nála csak ?sweet?, de értelmében az általam használt kifejezés jobban fedi, amire gondol, azaz a gyümölcsös aromákra) és ízletes. (Na, itt meg vagyunk lőve magyarban, mivel nincs az eredetire pontos kifejezés, ugye-ugye, hol vannak ilyenkor a sumér nyelvészek. Az eredeti ?savory? ugyanis jelent mindent a pikánstól a csombordig, húsos, sós, vegetális, némileg pikáns aromákra érti az angol ezt. A távol-keleti konyha ízeire gyakorta használják.) Szóval a két pólus, azaz a gyümölcsös és a nem gyümölcsös elég lenne a fogyasztónak, mondja Asimov, és így áttörne az a korlát, mely sok jó amerikait vissztart a borkultúrában való elmerüléstől. Igaz, mi igaz, néha mi is besokalunk a lila tündérfingot is tartalmazó borleírásoktól, de azért ez elég radikális.

Ezzel szemben, míg Alder Yarrow messzemenően egyetért Asimovval abban, hogy van egy ilyen korlát ? és ez nyilvánvalóan nem amerikai jelenség, nálunk is megvan ? addig Yarrow kikel a jegyzetek védelmében, és azt mondja: na de hát ha valaminek frissen vágott fű illata van? Na de ha egy bor szaga olyan, mint egy gesztenyén nevelt, frissen nyírt, másfél éves merinói toklyónak? Na jó, nem egészen ezekkel a kifejezésekkel, de a lényeg ez. Azazhogy, szerinte a szépség a borokban pont az, hogy milyen változatos illatok és ízek megjelentetésére képesek, és ezeket a kóstolónak igenis közvetítenie kell, az olvasónak pedig nem kell empirikus tudással rendelkeznie az említett toklyóról, ha a jegyzet alapján megérti a lényeget. Nem mindenki evett pl. licsit, én sem addig, amíg minden Új-Zélandi Sauvignon blancnál nem olvastam, hogy licsi illata van. Annyira idegesített, hogy elmentem és vettem licsit. Tényleg olyan illata van.

Ez tehát a két oldal. Most pedig nézzük a hazai vonatkozást. Vajon itthon mekkora az említett szakadék? Milyen visszatartó ereje van a hangzatos szakszavakkal (brettes, mondom, hogy brettes!) dobálózó borsznoboknak a laikus, de inni akaró közönségre? Mekkora a kettő között a szakadék? Mennyire fontos része a jegyzet a borleírásnak? Vagy, ahogy Yarrow írja, a sztori a lényegesebb rész? Nagyon kíváncsi vagyok, ki mit gondol.

Címkék: borleírás, borsznob, fogyasztó, jegyzet, kóstolójegyzet, laikus, nyelv, szakkifejezés

← Hát nem megcsinálta? Badacsonyi tanulságok →

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Kövess minket

  • Facebook
  • Instagram
  • RSS
  • YouTube

keresés

PODCAST FELIRATKOZÁS

  • SpotifySpotify
  • Apple PodcastsApple Podcasts
  • DeezerDeezer
  • Podcast AddictPodcast Addict

PODCAST TÁR

Borravaló
Borravaló
Villány, kékfrankos, Jackfall
Loading
00:00 / 00:35:38
Apple Podcasts Deezer Podcast Addict RSS Spotify
RSS Feed
  • Villány, kékfrankos, Jackfall

    Villány, kékfrankos, Jackfall

    Apr 17, 2026 • 00:35:38

    Szép nemzetközi versenyeredmények, izgalmas, könnyed, de tartalmas kékfrankosok és portugieserek: ezt a vonalat viszi ma a Jackfall. A lehetőségek mellett vannak azonban kihívások, bőven.

  • Boston, teadélután, bab és homár

    Boston, teadélután, bab és homár

    Apr 9, 2026 • 00:37:17

    Milyen és mennyi teát öntöttek a bostoni kikötő vizébe, több, mint 250 évvel ezelőtt? És hogy lett a homárból drága étel, amikor régen még a szegények eledele volt és annyi volt belőle, hogy a földekre is hordták tápnak?

  • Fermentáljunk, a testünk meghálálja!

    Fermentáljunk, a testünk meghálálja!

    Apr 3, 2026 • 00:36:07

    Egyszerűen fogalmaza: vannak a bélrendszerünkben rossz baktériumok, meg vannak jók. A fermentált élelmiszerekkel a jókat hozzuk előnybe, ráadásul finomat is eszünk – mondja B. Király Györgyi.

  • Clovis Taittinger: a pillanat varázsa

    Clovis Taittinger: a pillanat varázsa

    Apr 1, 2026 • 00:10:21

    Ha egy korty champagne segít egy pillanatra, vagy akár pár percre elutazni, eltávolódni a világ zajától és magunkra, családunkra, szeretteinkre, barátainkra figyelni, akkor már megérte – mondja az ikonikus pezsgőpincészet vezetője.

  • Akiről steak is van elnevezve: Frész Ferenc

    Akiről steak is van elnevezve: Frész Ferenc

    Mar 23, 2026 • 00:39:54

    Frész Ferenc imád főzni, erős igénybevételt jelentő munkája mellett ez kapcsolja ki. Komoly motivációt jelentenek a lányai is, akiknek gluténmentes ételeket készít. 

  • Business English tanárból borakadémikus - Sue Tolson

    Business English tanárból borakadémikus - Sue Tolson

    Mar 11, 2026 • 00:33:51

    Sue Tolson a kilencvenes évek végén érkezett magyarországra, üzleti angolt tanítani. Aztán elment egy bortanfolyamra, most pedig éppen a Master of Wine cím megszerzésén munkálkodik.

  • Az erdő mindent tud - Bózsó Gyula

    Az erdő mindent tud - Bózsó Gyula

    Mar 4, 2026 • 00:34:26

    Máshogy látja a világot, aki megértette, hogy az erdő mit tud adni. Ehető és iható superfoodok hevernek előttünk, csak ismerni kell őket. Bózsó Gyulával beszélgettünk.

  • Karnevál, Velence, Napóleon

    Karnevál, Velence, Napóleon

    Feb 25, 2026 • 00:37:51

    Il Carnevale di Venezia: ősi hagyományokra épülő ünnep, amely fénykorát a 18. században élte, majd jött Napoleon. Katona Csaba történésszel beszélgettünk a karneválról, velencei szokásokról, ételekről és italokról.

  • Ha február, akkor furmint: Kézdy Dániel

    Ha február, akkor furmint: Kézdy Dániel

    Feb 19, 2026 • 00:34:54

    A Furmint február mára a legismertebb hazai fajtakóstoló lett, és idén már a 16. alkalommal rendezik meg. Pedig nem volt evidens, hogy megtalálja a helyét egy fajtára kihegyezett esemény.

  • Hogy kerül fűszer a kávéba?

    Hogy kerül fűszer a kávéba?

    Feb 11, 2026 • 00:33:29

    Lényegében új italkategória jön létre, amikor a My Spicy Cup kávéfűszereivel készítünk italt: az így készített meleg vagy hideg latték, americanók, espressók egy új dimenziót hoznak be, csak nyitottnak kell lenni rá. Halmai Judittal beszélgettünk.

Facebook közösség

Instagram

Follow on Instagram

Keresés

Borravalo.hu – gasztrokultúra

  • Impresszum
  • Médiaajánlat
  • Szerzői jogok és feltételek

VAN BARÁTUNK

Copyright © 2026 · Borravalo.hu - minden jog fenntartva!