Egy ideje figyelem a nemzetközi borsajtóban, hogy fel-felüti a fejét az a vélemény, mely szerint a rizlingekben nem erény, sőt hiba a petrolosság. Mivel alap tantermi tézis egy jó elzászi ilyenfajta illata, érdeklődéssel követem, mi lesz ebből. Én nem tartom hibának. De ki vagyok én egy Humbrechthez vagy Chapoutier-hez?
Már a második elzászi borász áll a köz elé azzal a (számomra) meglepő kijelentéssel, hogy nemhogy erény, de hiba a petrolosság a rajnai rizlingekben. Aki nem tudja miről van szó: alap tantermi tézis, hogy egy jó rajnainak ? és leginkább az elzásziaknak ? ásványos, köves, kicsit gázolajra emlékeztető bukéja van illatban. (Mivel máshogy nem tudjuk leírni, nincs rá igazán jó és találó szavunk, ezért ragadt rá a ?petrolos? kifejezés.) Ezer közül felismerni ezt az illatot, és a gyümölcstől idegen illatvilág ellenére állati izgalmas és jó.
Na most, ehhez képest most a második elzászi borász állt elő azzal, hogy ez bizony borászati hiba végeredménye, a szőlő ezt különben nem tudja. A Zind-Humbrecht borásza, Olivier Humbrecht a Dr.Vinónak nyilatkozott, és azt mondta, a pár éves, palackérett rajnaik petrolos jegye a következők eredménye lehet:
– Túl korai szüret. A rajnainak 110-120 nap kell, hogy beérjen, ennél korábban leszedve éretlen lesz.
– Gépi szüret. A gépekkel történő szüretelés és feldolgozás eredményezhet nem szőlőtől származó aromákat a borban.
– A rajnai hajlamos a reduktív eljárások során a gyümölcsaromái egy részét elveszteni. A borásznak nagyon észnél kell lennie. Ide tartozik a túl sok kén használata is, ami szintén káros.
Egy másik híres elzászi borász, Michel Chapoutier még májusban nyilatkozta azt a Decanternek, hogy szerinte a petrolosság olyan hibás aroma, amit a szőlőbogyó szerkezetének bomlása okoz. Ez egyre sérülékenyebb, minél érettebb a bogyó. Nem egészen értem, nem vagyok szőlész, de úgy tűnik ez némileg ellentmond az előző állításoknak.
Nyilván nem véletlen, hogy élénkül ez a vita, ill. még nem is vita. Érdekes, hogy a nemzetközi rizling alapítvány (International Riesling Foundation) szerint a petrolosság alacsony hozamú és éretten szüretelt szőlők eredménye, melegebb klímájú területeken. Egészen pontosan megmondják, mi okozza: a 1,1,6-trimetil-1,2-dihidronaftalén (TDN) nevű vegyület, mely a palackérlelés során alakul ki savas hidrolízis útján. Na erre varjon gombot minden petrol-tagadó.
Azt egyébként Humbrecht is elismeri, hogy van a rajnaiknak egy spéci aromája, ami nem gyümölcsös, de szerinte a petrolos kifejezés akkor sem helytálló. Inkább tartja jónak a szarvasgombás, vizes köves, tengeri levegős, jódos vagy ásványos kifejezéseket.
Hát, én úgy vagyok vele (bár nem vagyok elzászi borász, és autóban se a dízelt favorizálom), hogy jó ez a petrolosság. Nekem gyühet a dihidronaftalén. És a kifejezéssel sincs gondom. Aki nem tudja megszokni, hogy a borban néha fura konotációk okoznak szagló és érzékszervi örömöt, az ne igya. Mintha faggyú nélkül készülne a birkapörkölt ? minek? Ráadásul, azt is hallom itthon egyes helyeken, hogy az olaszriznya mandulás, kamillás kesernyéje is hiba. Na nem már?
