Mi a helyzet a magyar pezsgő fronton? Megnéztük és sajnos nem túl biztató az összkép, ráadásul most a magasabb árkategóriájú, tradicionális pezsgőkről beszélünk.
A Wine Porn csapata remek munkát végzett, hiszen 39 (!) palack méthode traditionelle pezsgőt raktak elénk, ami nyilván nem fedi le az összes itthonit, de már így is bőven elég széles skála ahhoz, hogy elkezdhessünk aggódni. Közel éjfélig tartó komoly munka volt mindet végigkóstolni, de kihagyhatatlan alkalom is, hogy a most piacon lévő magyar tradicionális pezsgőhelyzetről képet kapjuk és tájékozódjunk. Vakkóstoló volt természetesen, szakmabeliek, szakértők és laikusok vegyesen vettek részt az eseményen, ami persze bárki számára nyitott volt, akit érdekelt ez a téma. Jobb lett volna, ha arra kapjuk fel a fejünket kóstolás közben, hogy egyik jobb, mint a másik, de sajnos pont fordítva volt.
Az este tanulságai nekem:
- Nem igazán értem, hogy mi ez a cukor mánia, de legtöbb pezsgő – és ezt általánosságként többekkel megállapítottuk – édes volt. Ez persze nem azt jelenti, hogy a doux kategóriába tartozott volna és annak megfelelő dosage lett volna benne, de a jegyzetemben folyton ezek szerepeltek: ?édes, túl édes, gejl, cukros?. És amikor még ezt egy illatos szőlőfajtával is megfejelik?.értem én, hogy a magyarok az édeset szeretik, populáris és gondolom jobban eladható, de biztos hogy nem nekem. Hagyjuk a túlcukrozást, nem elegáns.
- Sok volt a hibás tétel, túl sok. Nyilván mindig akad egy-egy palackvariáció, de ennyi ?véletlenül? rossz tétel nem lehet egy kóstolón. Nézzük csak, miket is találtam: ?oxidáció, kapros kovászos uborka, bizonytalan, kesernyés, keserű, gyógyszeres, szappanos, sör, fedett, nem tiszta, illó, ecetes, gyurma??.hát ki akar ilyeneket inni?
- Meglepő volt, hogy a rosé pezsgők általánosságban összeszedettebbek voltak. Mondom ezt úgy, hogy ez a műfaj amúgy nem áll közel a szívemhez. Két tétel be is került az összesített 10 legjobb közé, a saját listámon pedig az első ötben kettő is helyet kapott. De a többi is élvezhetőbb volt, mint a fehérek nagy többsége. Ilyen jó lenne nálunk a pinot noir? Vagy az alapbor sikerül jobban? Kevésbé oxidálódik? Bármi is az oka, plusz pont jár azoknak, akik készítik.
- Tokaj jól szerepelt a teszten, egyértelmű, hogy a furmintnak, hárslevelűnek és a tokaji terroirnak jelentős szerepe van/lesz/kell hogy legyen a magyar pezsgőkészítés terén. A furmint nyilvánvalóan alkalmas ugyanarra, amire a nagy pezsgőházaknál a chardonnay már régóta. Itt érdemes megemlíteni a somlói Kreinbacher Birtokot, aminek sikerült kiemelkedőt alkotnia a furminttal és chardonnay-val, és ha ehhez az kellett, hogy egy francia pezsgőmesterrel dolgozzanak együtt, akkor az minden befektetett fillért megért.
A kóstoló összesített sorrendjében az első tíz:
- Kreinbacher Prestige Brut Magnum 2011 ? 16 pont
- Szent Tamás Kishegy 2011 ? 15 pont
- Barta Öreg Király 2010 ? 14,5 pont
- Vissy 2013 ? 14,5 pont
- Királyudvar Henye 2010 ? 14,5 pont
- Taschner Pinot Noir Rosé 2012 ? 14 pont
- Sauska Extra Brut Rosé ? 14 pont
- Pelle Brut Nature 2012 ? 14 pont
- Patrícius 2009 Extra Brut ? 14 pont
- Kreinbacher Classic Brut 2011 ? 14 pont
Az én első tízes sorrendem:
- Kreinbacher Prestige Brut Magnum 2011 ? 17 pont
- Kreinbacher Classic Brut 2011 ? 16 pont
- Heimann Rosé de Noir 2011 ? 16 pont
- Sauska Extra Brut Rosé ? 15,5 – 16 pont
- Szent Tamás Kishegy 2011 ? 15,5 pont
- Királyudvar Henye 2010 ? 15 pont
- Barta Öreg Király 2010 ? 15 pont
- Sauska Extra Brut ? 15 pont
- Pelle Brut Nature 2012 ? 15 pont
- Szentesi Chardonnay 2013 ? 15 pont
Azért nem keseredtem el túlságosan, hiszen számos szép pezsgőt kóstolhattunk és hát pezsgőt inni jó, csak ügyesen kell a polcról választani.
(A fotókat Boldizsár Tamás készítette)
