Semmilyen figyelmeztető felirat nincs a címkén, hogy ezt a bort annak kerülnie érdemes, aki egy rozéra vágyik. Ráadásul, még rozé is. Elvileg.
Gyakorlatilag azonban csak annyit merhetünk állítani, hogy ez a bor rozé eljárással készült. De hogy nem rozé, legalábbis a hétköznapi értelemben, az biztos. Előre bocsátom, hogy vannak fenntartásaim a shiraz eredetmítosszal, itt mégis azt kell mondanom, hogy a hátcímkén találó Samszu’d-Dín Muhammad Háfiz XIV. századi, Siráz városából származó perzsa misztikus költő idézete, kinek költészete a szerelemtől, miszticizmustól és szúfi hagyományoktól tobzódik. Siráz rózsája (sic!) című könyve egyébként itt kapható, a hátcímkén található idézet alapját adó teljes vers és a költő más versei itt olvashatók.
Ezek után érdemes azért leszögezni, hogy sajnos, a tények makacs dolgok, és a syrah, nem Perzsiából származik, de nem ám, ahogy azt a UC Davis szőlészeti helyszínelői DNS-vizsgálattal megállapították a 90-es években, hanem a Rhone-völgyi dureza és a savoy-i mondeuse blanc gyermeke, és bölcsője a Rhone-völgy délnyugati tartomány. Anno főként grenache-al és mourvedre-el keverték.
De térjünk rá a borra! Egy apró nyom, mely árulkodhat a természetéről, a pontosan feljegyzett 14,3%-os alkohol. Az Alsónánán termett szőlőt tavaly igen érett állapotban szedhették, hogy ilyet produkált. A beavatottaknak tán a lazacba hajló szín is némi támpont lehet arra, hogy itt nem érdemes tutti-fruttit és frissen szedett epret keresni az illatban. Találni viszont keleti fűszereket és borsot, érett, lekvárosba hajló pirosbogyósokat, és parfümös virágokat (pl. rózsát) ? de lehet, hogy itt már Háfiz hatása alatt voltam. Az alkoholnak jó támaszt jelent a sav, melyből van bőven, a zamat pedig a korty végén is rendületlenül kitart. Ha van valóban férfias rozé, akkor ez az ? 1900 forint körüli áron pedig óriási vétel, figyelembe véve, hogy szőlészeti, kultúrtörténeti, irodalmi, filozófiai és földrajzi utazást is kapunk a pénzünkért. 4 csillag, masszívan.
