Új színfolt a tokaji (hercegkúti palettán) az Obzidian Pincészet, tulajdonosa egy borértő befektető, Kovács Péter. A Lapison két és fél hektár, a Határi-dűlőben 1,8 hektár, Kácsárdon pedig egy szűk hektárnyi területen gazdálkodnak, a pince a hercegkúti pincesoron található.
Bár alkalmazott borász készíti a „végterméket”, a tulajdonos gyökerei is kapcsolódnak a szőlészethez, borászathoz, saját elmondása szerint a kapát is szívesen kézbe veszi, ha szükség van rá. 2005-ben kezdődött az építkezés, a kezdő lökést itt is egy örökség adta. A névválasztás a Határi-dűlőhöz köthető,a tulajdonos szívéhez közel álló területen gyakran kerül elő a földből egy-egy darab csillogó obszidián.
Ami elsőre meglepett, hogy alacsony árakkal dolgoznak, a stabil alapokra és elsődlegesen a szamorodnira helyezik a hangsúlyt. Az új aszú-szabályozás egyébként ennek a kategóriának fog a legjobbat tenni, hiszen sok olyan alapanyag kerül majd bele, ami „nem fér be” máshova. A száraz szamorodni már más tészta, nem nagyon lehet valamilyen sarkos vélemény nélkül szemlélni. Vagy szeretem, vagy kifejezetten tartózkodom tőle. Én pár évvel ezelőttig azt hittem, az utóbbi kategóriába tartozom, aztán egy sherry vs szamorodni kóstolón legalább három borértő barátomtól elhangzott, hogy „én nem igazán szeretem a szamorodnit, de ezek jók és lehet, hogy mégis….”. Nagyjából én is ezt gondolom. Kóstolni kell, nem szabad elzárkózni élből a műfaj elől.
Vidám újságíró csapat látogatott el egy szervezett kirándulás keretében a pincéhez, a napot egy Sárga Borházban elköltött vacsorával koronáztuk meg. De nyilván mindenkit a borok érdekelnek jobban, máris rátérek.
Szamorodni 2006 száraz
Zölddió, barack, mandula, mandarin, konyak. Puha, kissé savvezérelt, lehetne testesebb. Az érlelés (!) előnyére fogja változtatni.
Furmint 2012, Kácsárd-Határi
Precíz, zöldalmás, pengően tiszta illat. Szájban a maradékcukor kerekíti, az illat után picit többet vártam. A savak remekül tartják, picit citrikus is: alma, barack, nem túlzó test és szép lecsengés. Pinceár 1000 Ft, jöhet, remek vétel.
Sárgamuskotály 2012
Tiszta, primer aromákkal operáló, egyszerű, de nem buta anyag. Mutatkozik egy kis sósság is, „tengervizes traubi”, írtam fel. Terroir-musi és elég koncentráció is van benne, 1100 Ft-ért hatalmas vétel.
Kései szüret 2012
Furmint-zéta-sárgamuskotály. Trópusi, fügés, déligyümölcsös karaktert egy nagyon határozott savgerinc tart. 168 gramm a cukra, én a fele alá tippeltem volna, egy másodpercig sem gejl. 1650 Ft.
Aszú 2006 5p
Egy fokkal mattabbnak éreztem a kései szüretnél, ugyanakkor egy friss, barackos, finoman diós (édes szamorodni jellegű) aromatérképet mutat. Nem vaskos, inkább légies, jól tartó savakkal. Csak 400 palack készült, kereskedelmi forgalomba nem került.
A tulajdonos szerint a magasabb árkategória nem, vagy nehezen eladható, ezért pozicionált ide. Nálam rendre egy árkategóriával magasabban teljesítettek a borok. A legdrágább tétel az aszú, ami kettőezer-ötszáz forint. Igen, ennyi, nem tizenkettőezer-ötszáz. Ez a hozzáállás sok best buy plecsnire és szép jövőre jogosítja fel a pincészetet, amiről szerintem egyre többet fogunk hallani, nem csupán szamorodni-fronton.
