Dr Nemtudomka coffee shopbeli ejtőzését követően útra kelt Maastricht felé a Concours Mondial nevű borversenyre, de rejtélyes ösztönzéseknek engedelmeskedve, irdatlan vargabetűt vetve Frízföld felé hatolt fürge négykerekűjén. Valami nagyon halvány kép derengett benne fényes, vizes dűnékről, melyekről a Viharlovas című halhatatlan német kisregényben olvasott, ahol midőn az északfríz gátakon lovagoltál, a gát egyik oldalán végtelen lápok, a másikon az Északi-tenger iszapmorotvája, egybemosódik föld és ég, a gomolygó felhők sötétje eltakarja a magasan úszó félholdat is.
Nos, mindezt azért mondjuk el, hogy hírt adjunk Nemtudomka észleletéről, akinek, nevéhez méltón fogalma sem volt arról, hogy ez itten a világ egyik legtutibb helye. Kicsit túlszabályozott táj, nincs olyan pontja, mely ne lenne megformálva, de olyan hely, ahol tudna élni az ember. Kíváncsiságból vaktában bekanyarodván egy faluba (ismeretlen, se nem kelta, se nem németes, még leginkább latinos-rómaias nevek vannak errefelé, a nyelv zenéje egyébként skandináv), Nemtudomka kicsit sokkírozva úgy érezte, hogy súlyosan át kell értékelnie azt, amit eddig a ?falu? fogalmán értett. Imádja a falut, nemrég, a gengszterváltás előtt még falusi lámpásként okádta a fényt a Pannonhalmi-dombság egy kedves és élő és nem rosszmódú kis falujában, de ez a szó itt mást jelent. A véletlen, a kócos és gondozatlan itt ismeretlen fogalom, nincs foghíj, minden ház téglából, virágok, a szalon ablaka hatalmas kirakat. Ápolt, ízléses, talán leginkább kertvárosias és polgárias az egész, a legkevésbé sem rurális, holott látható, hogy agrárius világban mozgunk: az udvarban traktorok, a töltések oldalában legelésző kicsiny birkák és azok a tejeskávét adó fekete-fehér tehenek kavarnak. És a gazdagság a hardverje az egésznek persze. És grachtok mindenhol, az ember útját hajók keresztezik, ekkor lemegy a sorompó, felemelkedik az a híd, tudod, amit a van Gogh-festményekről ismersz. Nemtudomka a tenger nélküli, szerencsétlen országokból szalajtott szárazföldi patkányok nosztalgiájával bámulta a tengert szomjasan, majd lekanyarodott Maastricht felé, ahol a Concours Mondial várta.
A Concours Mondial de Bruxelles egy marha nagy nemzetközi borverseny, mely kicsit fasírtban van a majd? minden releváns európai versenyt kontrolláló és hitelesítő O.I.V-vel és a VinoFed-del. A brüsszeli szervező, a Vinopres-cmb, talán azért, mert az USÁ-ban, Dél-Amerikában és Kínában is hasonló ménkű versenyeket szervező üzleti vállalkozásként tök jól elvan, nem tart igényt az európai borász-szövetségek védjegyére, gyámkodására és tagdíjfizetési kötelezettségére. A szervezés mindenestre hibátlan volt, 5735 bor és spiritusz indult 47 országból, olyan egzóták is megjelentek, mint Bolívia, a Fülöp-szigetek, Barbados, sőt, Hollandia, ennek utána fogunk túrni, hogy mit is jelent. A 220 fős zsüriben tkp. négyen képviselték kis hazánkat és ketten a borravalót, mert Sárkány Péter önológ és nemzetközi borbíra és Dr Nemtudomka mellett a borravaló-zsüri oszlopa, az Olaszliszkán élő Samuel Tinon és felesége is zsüriztek. Napi ötven mintát kellett lenyomni, amitől azért csillagokat lát az ember, ha csak ránéz, de tán ne panaszkodjunk. A 23 induló magyar borból négy nyert érmet, szépen csillogókat, a legszebb Szeremleyék Nagy Aranya.
Magyar érmek:
Bock Feketehegy Selection Cabernet Franc 2004, Bock Pincészet
Ezüst
Chapel Hill Sauvignon Blanc 2006, Balatonboglári Borgazdasági Rt.
Ezüst
Sebestyén Grádus Cuvée Szekszárd 2004, Sebestyén KFT
Ezüst
Szeremley Badacsonyi Zeus Late Harvest 2005, Első Magyar Borház,
Nagy Arany
DrNemtudomka
Korábban:
