Volt egyszer egy Gizella birtoktúra augusztusban, sok extrával körítve. Az egyik ilyen extráról úgy terveztem, hogy ősszel számolok be, amikor a nap már kicsit hegyesebb szögben néz le a borisszákra, és amikor szívesebben ülünk be egy étterembe csak a gasztronómia kedvéért. Beszámoló látogatásomról az Andrássy Rezidencián, a degusztációs menühöz örömzenél a Gizella Pince.
A medvetalpas Gizella
Három éve, 2008 nyarán kóstoltam először Gizella bort, akkor a mókás-medvetalpas címke, a korrekt és jó árú bor megtetszett. Ez volt a 2007-es Medve Furmint, amit egyenes következményként beszélgetések követtek Szilágyi László borásszal a Borfesztiválon, később pedig más kóstolókon. Ezeknek a beszélgetéseknek az lett az egyenes következménye, hogy látogatást szerveztünk dűlőjárással és kóstolással.
Tornai és Fekete
Az első részben megpróbáltam megfejteni a Somló-feladványt, vagy legalábbis összefoglalni azokat a fő irányokat, amik a Heggyel kapcsolatos gondolataimat keretezik, a második részben pedig két mérvadó borásznál tett látogatásomról számoltam be. Következzék a Somló túra harmadik, egyben befejező része.
Fura halas ordinarium
Kínlódásom a Somló megismerését illetően Tokajra hatványozottan igaz: bonyolultabb és nagyobb terület, megdöbbentően változatos klimatikus és talajviszonyokkal. Aki egy mondatnál mélyebben kíváncsi az ügyre, olvasson a könyvtárnyi rendelkezésre álló irodalomból, én csak azt tudom fenntartani, amit már egyszer leírtam: le kellene térdelnünk, hogy Tokaj a mienk.
Spiegelberg és Kolonics
Somló túra 2. Szóval, az első részben addig jutottunk, hogy Somló: látva a földtani folyamatokat a maga valószínűségében is kissé valószerűtlen hegy, szuper adottságokkal mind a klímát, mind a talajt illetően.
- « Előző oldal
- 1
- …
- 5
- 6
- 7
- 8
- 9
- …
- 12
- Következő oldal »