A 16-17. században más volt az étkezés felfogása, mint ma: napi kétszer ettek csak például, a hármas beosztás csak később alakult ki.
Egy kanál fűszertörténet, egy csipet fűszeretimológia
A fűszerezés története egyidős az emberiséggel, a fűszer, mint portéka, kereskedelem formáló, kultúra alakító volt, és ma is az.
Ünnepi gasztro: mit ettek és ittak eleink?
Mit ettek és ittak eleink karácsonykor? Hát előtte? Hova tűnt az a mintegy száz fűszer, amit előszeretettel használtak, és ma jószerivel a paprika-bors-só-fokhagyma hegemóniája tart? Milyen gasztronómiai szokások kapcsolódnak az ünnepekhez és ezek hogy alakultak ki?
Lecsó: nem egyedi, mégis egyedül a mienk
A lecsóról még a Wikipédia is azt írja, hogy magyar étel, az angolban is a magyar szóalak honosodott meg. Mindez annak ellenére, hogy tágabb értelemben Franciaországtól Izraelig megtalálható, szűkebben véve pedig minden szomszédos országban megvannak a változatai. Hogy honnan jött az kérdés, mi magyarok azonban igazi, hagyományosan magyar ételklasszikussá tettük. Lecsósztori.
A nemzeti konyha kialakulása: paprikás mítoszok
A 19. században a paraszti romantikát és magyar identitását kereső városi kultúra elkezdett kitermelni egy nemzeti konyhát. Kis túlzással ez kulminálódott Venesz József, A magyaros konyha című művében, amely igyekezett szükségből újrateremteni egy akkor már letűnt kor csúcsgasztronómiáját. De mire épített, ha már az alapok is elég kaotikusak?
