A földöntúlian zöldellő dombok lábánál terül el ez a kis utca, melynek ásóval vájt medrében fáradt víz ül. Évezredes történetet rejtenek falai, melyek a levegőtől elzárva, erősen vízzel átáztatva készültek egy rég eltűnt mesés táj megörökítéseként. Whisky japán és skót módra, sok füsttel.
Lehetőségünk adódik eme vidék végtelenül elterülő moháinak és burjánzó növényeinek megízlelésére, hiszen éppenséggel ezt a „fotólenyomatot”, vagyis a tőzeget használjuk whiskynk füstösítésére.
Íme a péntek esti fotóalbum:
Nikka Pure Malt Black (Japán)
Színe telt arany, illatában lágy tejkaramellás felhangok játszanak krémes fás jelleggel. Érdekes módon nem igazán tűnik füstösnek, de amikor belekortyolunk, azonnal jön az átható tőzegesség, amit kellemes vaníliakrém egészít ki. Selymesen tölti ki a szájat, bár egy picit csíp az alkohol, nagyon kerek és hosszú a korty.
Benromach Peat Smoke (Speyside)
Sápadt citromos színe meglepően halvány, de illata sokkal határozottabb: zöldalma, erős dohányfüst, ami szájban is visszaköszön, bár ott inkább körtésebbnek hatnak a gyümölcsei. A korty közepe picit üresnek tűnik, nem tölti ki egészen a szájat, bár a lecsengése közepesnél hosszabb, viszont annál egyszerűbb.
Springbank 15 éves (Campbeltown)
Mély aranyszínű, rendkívül olajos tétel, legidősebb a sorban. Illatában határozott sós jegyek, picit halas ? szardíniára emlékeztető felhangokkal, ami mögé narancsos jegyek bújnak egy csöpp fenyővel. Ízében tőzegrobbanás, amit egy pillanat alatt elmúló alkoholos kaparás vezet le, hogy előbújhasson a végtelenségig tartó tengeri sós lebegés.
Longrow (Campbeltown)
Közepes arany színe nem túl lenyűgöző, illatában pici bakelit, füstölő, keleti fűszerek (főleg az édeskés jellegűek). Érdekes, hogy az első korty kellemes gyümölcsei után lassan épül fel a füstössége, ami utána mindent elsöpör, csak egy pici sót hagy maga után.
Tomintoul Peaty Tang (Speyside)
Masszív aranyszínű párlat, és egy furcsa, de figyelemfelkeltő érdekesség: illatában tempera, festéklemosó, kifőzött konyharuha játszik a lehető legperverzebb módon. Ezután az ember azért elgondolkodik, hogy beleigyon-e, de érdemes, mert aromái más jellegűek: mézes hanga keveredik száraz füsttel, pici barack is előbújik a háttérben, egyáltalán nem tolakszik a furcsa füst, a korty lassan távozik a szájból.
Kilchoman Machir Bay 2014 (Islay)
Nem túl telt a színe, viszont sokkal több van mögötte: füst, hanga, mogyoró, tőzeg, Islay-szag, kerek ízvilága hozza ezeket az aromákat. Selymes a korty, de érződik az ereje, egy pici festékes-bőrös jelleg itt is megbújik. A sorban talán a legfüstösebb, viszont karakterében mégis a legarányosabb, egyértelműen a legkomplexebb ital az este folyamán.
Ez a whisky sor szépen mutatja, hogy a tőzegnek ezer árnyalata van, nem érdemes gyorsan elszaladni mellette. Az is egyértelmű, hogy a precíz, megdöbbentően kerek japán whiskyk nem véletlenül hódítanak egyre nagyobb teret, de az is, hogy a füstösség királyai még mindig Islay szigetén születnek.
