Nemrég itt járt nálunk egész Veneto-tartomány, és rendeztek egy kis kóstolót. Izgalmas, nem elsősorban a minőségről (azért néha arról is), inkább az ár-érrték arányról, és a kiegyensúlyozott, korrekt borairól ismert a vidék, ráadásul szép emlékeket ébreszt, hát elmentem.
Anno Dr. Nemtudomkával róttuk a vidéket a Vinitaly alatt (akinek aztán volt még sansza tovább csócsálni a vidék borait). Mivel nem volt már hely Veronában, úgy kiszúrtunk magunkkal, hogy a várostól 35 km-re a hegyekben foglaltunk le egy agroturizmo házat, illetve ebben szobát. Borzalmas volt. Minden reggel madárfüttyre kelni, a frissen sült kenyeret olívaolajba mártogatni, kávézni a teraszon, este a kiállítást követően elbandukolni a 3 km-re lévő kis településre, ahol volt étterem, és a helyi vörös küvét inni a príma vacsorához. Brrrr? még ma is beleborzongok.
Szóval nagyon szép emlékek vannak, borok is derengtek, megnéztem hát csak az idő tette-e széppé ezeket. Próbáltam tartani valami sort, ez azonban hamar megdőlt, szóval ezt nézze el nekem, aki volt már kóstolón. (Meg az is, aki nem.) Csak azokat emelem ki, amelyek valami miatt emlékezetesek voltak.
Balestri Valda Soave Classico 2008
Halvány citrom szín, közepesen intenzív citrusos-friss gyümölcsös illat, rengeteg egressel. Szájban sokkal intenzívebb, itt is rengeteg egres és citrom, lecsengésben meg sok grapefruit. Könnyed, nagyon jó nyári bor, olyan 78 pont és *** körül.
A keserédes végzés egyébiránt a Garganegának köszönhető, mely a vidék elterjedt fehér fajtája, és a helyiek nagyon szeretik a ?finale amandollato? vagyis mandulás lecsengést, amit ad. Sokszor ez inkább grapefruitos a könnyebb borokban, a koncentráltabb cuccokban azonban tényleg mandulás érzetet ad.
Balestri Soave Brut 2008
Jó kis pezsgőbor, illata visszafogottabb, elegáns citrus, virág és némi petit grain jön belőle. Ízben azonban robbant, édes virágokkal, rengeteg citrommal, és meglepő struktúrával, amit a hosszú érleléstől kapott. 80 pont, ***.
Balestri Recioto di Soave Spumante
100 % Garganega különlegesség, ilyenbe nem ütközni bele minden nap, az biztos. Olyan, mint egy szénsavas recioto. Arany szín, elegáns mandulás illat, rengeteg virágokkal. Mézes, virágos, cukros-mandulás íz, a szénsav tovább katalizálja, a savak jól tartják a frontot a cukor mellett. 82 pont, *** és fél.
Zanovello Fior d?Arancio Passito 2007
Ha már, édes, legyen kövér, gondoltam. Hát ez kövér volt. Mélybe hajló borostyán szín, nagyon intenzív muskotályos illat rengeteg mézzel. Ízében is nagyon intenzív mézes, virágos jegyek kis karamellával, a sav lefelé kilóg egy kicsit, de izgalmas a sok fehérvirág miatt. 82 pont, *** és fél csillag ez is.
Desmonta Nero D?Arcole 2007
Mély rubin szín, gránát éllel, izgalmas és összetett illattal. Ebben pirosbogyós gyümik keverednek fűszerzöldekkel, némi vaníilával és aszaltszilvával. Ízben a friss pirosbogyósok dominálnak, a közepesen hosszú lecsengés végén barackmagos kesernyével. 78 pont, ***.
Morar Amarone della Valpolicella 2004
Hát itt belefutottunk egy brutál illat és ízbombába. A Valentina Cubi pincészet egyik büszkesége mély gránát színű, egészen barna éllel. Kiugrik a pohárból a szárított gyümölcsös intenzív illat, meggy, cseresznye, szilva, és ízben is plusz édesfűszerek, gyógynövények ezerrel és némi menta. Egyensúlyos, klassz bor, nem kezdőknek. 86 pont, ****.
Meliloto Recioto della Valpolicella 2003
Illatbomba folytatódik. Cseresznyés méz és zöldfűszerek jönnek ezerrel illatban és ízben egyaránt. A gyümölcsös érettek, aszaltak, lekvárosak, a tannin elegendő, a sav icipicit kilóg lefelé, de nem otromba ettől az édesség. Nagyon izgalmas gasztrobor lehet, és nem mellesleg 15 euró a fél liter, ami igen vonzóvá teheti. 84 pont *** és fél.
Különben Veneto azért volt itt, mert a terjeszkedést tűzte ki célul borértékesítési stratégiájában, és több bort szeretnének eladni Magyarországon is. A helyzetről, és a válságról Luciano Pionát, a Venetói Borász Konzorciumok Egyesületének elnökét faggattuk, videón: