Ha nem lenne pestnek forgalma unalmas lenne ez a város, így annyi szép percet adunk s kapunk a dugók kapcsán, hogy aztán együtt nevethessünk rajta jókat, mint a politikusokkal a megszorító csomagokon, persze nem csak akkor fáj ha nevetünk. Valami ilyesmi látszott Ipacs Szabó István, a Vylyan főborásza arcán, aki a Brüsszel-Budapest távot rövidebb idő alatt tette meg, mint az M1-M7 bevezető-A38 távot, de ne lepődjünk ezen meg, hisz a monarchiában rövidebb idő alatt ért a vonat Bécsbe mint ma, igaz csak pár perccel.
Az a lényeg, hogy megérkezett, rögtön el is mondta, hogy íme, itt a primőr rozé, két napja palackozták, kicsit sokkot kapott, de már enged, jó zamatos, könnyű, mindennapis, megidézi a tavaszt és nem fog elfogyni, de nem ám, mert tanultak a forró nyárból. Idén alapul Merlot és Kadarka szolgált, ami nagyon jópofa, a megszokott gyümölcsök mögül kinéz egy fél kávéskanál bors és paprika, juhéj. Az egész eseményről bővebben itt. Mi pedig maradjunk csak meg hirtelen a hetes újdonságoknál, Vylyanék háza tájáról.
Itt van például ez a Bogyolé-bozsolé, már a boltokban bőven (rendkívüli meleg időjárás, emberemlékezet óta nem látott korai szüret Villányban, bla, bla bla), vettük is kóstoltuk is, pont az, amit kínál, nem egy átverős bor, na. Miről is van itten nagyba szó, kéremszépen? Hát először is: van ugye frencshonban a Beaujolais Noveau hagyomány, különleges borkészítés, melynek lényege, hogy maga a bor a bogyón belül születik. Ezért aztán tök jó név az, hogy Bogyólé, pont olyan, mint a bor maga, nem rejteget semmit. (A két névadó, Iványi Emese, a Vylyan Pincészet munkatársa és Dr. Tándor Zoltán, debreceni orvos egymást nem ismerve, függetlenül találták ki a fantázianevet.)
Namost a különleges borkészítés lényege, hogy maga a bor a szőlőbogyón belül születik. A leszüretelt egész fürtök oxigéntől elzárva szénsavköpeny alá kerülnek, így a bor nem az élesztő, hanem a szőlőszemekben lévő enzimek hatására kezd erjedni. A préselést követően befejeződik az alkoholos erjedés és önmagától végbemegy az almasavbomlás. Gyors derítés, hideg kezelés, palackozás, utolsó pár előre fuss, mi lettünk az elsők, Vive La France, Vive L?amour, we die tugezör. Az eredmény friss, illatos, gyümölcsös, könnyed, jól behűtve (12-13 fokon) valóságos bulibor, jó ivású az uraknak, búgató a hölgyeknek: Madamme! Megtunkolhatom a croissant-omat a mayonaisse-ében!?
A Bogyolét könnyű megismerni, hisz címkéje merőben elüt a megszokottól. Írtunk arról már többször, hogy a borcímke tervezés olyan speciális területe a vizuális kultúrának, amelynek még nincsenek komoly hagyományai Magyarországon. Mármint sem a vizuális kultúrának, sem a címketervezésnek nincs, pl. zöldből lila menedzser öltöny, Napkelte-grafikák, Havas Henrik bora, hogy az extrém eseteket említsük.
A Vylyan most harmadik alkalommal írta ki a 2007-es évjárat első borának címkepályázatát, amelyre a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának művésznövendékei jelentkezhettek. Idén érkezett a legtöbb pályamű, az elbírálást a Vylyan és a PTE Művészeti Kar közös zsűrije végezte. Érdemes egy pillantást vetni a Vylyan honlapjára, ott vannak a döntősök. www.vylyan.hu
Ilyen gondolatokat ébresztett hát a Vylyan-est, kedden a borvacsora sorozatban a Légli lesz soron, előre nyaljuk a szánk szélét, mint bosnyák a bográcsot. És persze majd jól be is számolunk.
Kántorbandi
Korábban:
