Mi a siller? Egy bortípus a rozé és a vörösbor között, a rozénál teltebb színét a hosszabb héjon áztatástól kapja, ami miatt több cserző- és színanyag kerül a végtermékbe.
Milyen a sillerbor? Könnyed, de nem komolytalan. Behűtve magában és ételek mellé (akár fűszeres ételek mellé is!) remekül passzol. Nem kell szálazgatni, nem kell agyalni rajta. Ráadásul általában nem is drága.
Kell-e nekünk siller? Nagyon is. Szükség van olyan borokra, ami egyrészt mélyen gyökerezik a hagyományainkban, másrészt kárpát-medencei fajtákra épít (főleg kadarka és kékfrankos), közben pedig nem apasztja nagyon a pénztárcát.
Mit akarnak a Fuchslival a szekszárdi borászok? Egységes, fiatalos arculat alatt a téma sokszínűségét megmutatni a nagyközönségnek és szerintem egy kicsit trendivé is válni.
Az A38 hajón rendre (immár harmadik éve) bemutatkoznak friss sillereikkel (fuchslijaikkal!) a szekszárdi borászok. A szakmai kóstolón jártam.
Mészáros Pál
50-50% kadarka és kékfrankos – kissé cseres és cseresznyés ízvilágú, fehérborsos ital, tele élettel és vidámsággal.
Takler
Tiszta kadarka – feszes, harsány savú, játékos, vibráló bor, pici savanyúcukorkás felhangokkal.
Eszterbauer
Tiszta kadarka – kerek, zsíros kadarka-eszmény, pici csipkebogyóval fűszerezve.
Sebestyén Csaba
50-50% kadarka és kékfrankos – rozészínű, kissé zárt illatú, de a három hónapos hordós érleléstől izgalmas érett fűszeres, relatíve „testes” tétel.
Heimann
Tiszta kadarka – parfümösen friss illatú, fűszeres, ízében gyümölcsös, igen balanszált bor, nálam a top háromban.
Márkvárt
70% kékfrankos és 30% zweigelt – izgalmas fűszerességű, meleg karakterű, a fajtaválasztás miatt is különleges.
Göndöcs
Idén először a sorban a pince: enyhe maradékcukor adta kerekség, enyhe fémesség, de nagyon ígéretes kezdet.
Neiner
60% kadarka, a maradék kékfrankos, merlot és zweigelt – spontán erjedt, fajélesztő nélkül (merész!), a zweigelt volt hordóban, a többi tartályos. Jó értelemben vett oldschool, én pont ezt a rusztikus, szolidan gyümölcsös iskolát szeretem. Könnyű, de hosszú, nálan a top háromban.
Merfelsz
50% kékfrankos, a maradékon merlot és kadarka osztozik – gyümölcsös iskola, főleg a merlot dominál. Talán egy kis cukor is becsúszott.
Tringa
Kékfrankos – nagyon sötét, kései szüretből származó bor, ennek megfelelően magas alkohollal, vörös bogyós gyümölcsökkel és édesfűszerrel.
Herr
60% kékfrankos, 20-20% kadarka és cabsav – tiszta, klasszikus siller-illat (bármit is jelentsen ez a kedves olvasónak, nekem ez a siller). Paprika, meggyes gyümölcsösség, talán a vörösborhoz áll közelebb. Mivel épp nem fért bele a top háromba, legyen Fater-különdíjas.
Hetényi
95% kadarka, a resztli kékfrankos – nagyon kedvesen szekszárdi karakterű, rafináltan fűszeres illat, szájban igen kerek, gyümölcsös, jó ivású bor, nálam a top háromban.
Posta
50% kéékfrankos, 30% kadarka, 20% merlot – cseresznye, pici ásványosság, érezhető a bio-hozáállás. Jó bor.
Most megint felteszem a kérdést – magamnak – visszaemlékezve a sorra: kell nekünk siller? NAGYON IS.
