Már leírtam egyszer, mit gondolok a Kopár-jelenségről. Mindig is fokmérő volt, viszonyítási pont, egy megkerülhetetlen darabja a legújabb kori magyar bortörténelemnek.
Előző írásomban említett palackomat is öt évesen (2007-2012) fogyasztottam el, az már ivásra érett volt ennyi idősen, a 2009-es még kicsit fiatalka. Pedig egy hét és forgalomban lesz a 2011-es is.
Főleg franc, merlot és egy kis sauvignon, ne ragozzuk a franc jelentőségét, jól ismerte fel a teljes Pannon Borrégió, lehet tovább haladni. Kopár, Konkoly, Csillagvölgy, Ördögárok. Ahogy ezt leírom, nem érzem, hogy szégyenkeznie kellene a felsorolás többi tagjának, egyre több ember fejében ragadnak meg pozitív kontextusban a villány-környéki dűlőnevek.
Ez a bor tüzes, a tanninja porózus, kicsit meg is tapad. Szikár, egyáltalán nem túlérett, vagy lomha. Gyümölcsök alig, maximum szárított formában, inkább trüffeles-szarvasgombás, földes illatok, egzotikus fűszerességgel. Szájban is megmarad ez a karakterisztika, de kiegészül némi gyümölcsös másod és harmadvonallal. Nem mondanám robusztusnak, sem túlzottan hosszúnak, de szép. Csak a tannin nem integrált.
Ennyi pénzért (8000 Ft körül) lehet jobbat kapni, de megéri az árát és presztízse is van. 4 csillag (ismét), de fektessük.
