Egyre több cikk jelenik meg arról, hogy bizonyos borfélék milyen pozitív egészségügyi hatással bírnak. Most a University of Reading két reimsi intézettel karöltve jelentetett meg egy tanulmányt a pezsgők vérnyomásra gyakorolt jótékony hatásáról.
Jönnek az ünnepek, karácsony, szilveszter, mi sem jobb ilyenkor, mint kidugózni egy jó champagne-t, pezsgőt, habzóbort, vagy cavát. Hát még, ha az ember elolvassa azt a tanulmányt, amit a British Journal of Nutrition november 30-án közölt, és melyről a Wine Spectator számolt be.
Tézis
A Reading-i Egyetem két reimsi biokémiai kutatóintézettel (naná, ha pezsgő, akkor Reims?) karöltve végzett kutatást melyből kiderült: azok az alanyoknak, akik moderált mennyiségű champagne-t fogyasztanak naponta, javuló vérnyomásról, artériás funkciókról számolhattak be.
A tanulmány szerint a pezsgőnek tulajdonított jótékony hatás annak tudható be, hogy a készítéséhez használt fehér- és vörösborokból, az elkészítés alatt nyert polifenolok fejtik ki hatásukat. A kutatást az a P.E. Spencer vezette az egyetemen, aki korábban már végzett kutatásokat a pezsgők agysejt-védő hatásairól.
A tanulmány készítői kiemelik, hogy korábbi kutatások már beszámoltak arról, hogy ? főként a vörösborok ? fogyasztása milyen pozitív hatással van az érrendszerre és szívre, de pezsgővel még nem végeztek kutatásokat.
Módszertan
20 és 65 év közötti önként vállalkozókat teszteltek (mondjuk, ez kihagyhatatlannak tűnik), akik előtte szigorú egészségügyi ellenőrzésen estek át. Az alanyok a vizsgálat előtt rigorózus diétán estek át, polifenol mentes étrenden éltek.
Első nap 375 ml champagne-t itattak velük, a kontrol csoport szénsavas, 12 százalékos alkohollal dúsított gyümölcslevet kapott. Ebben a pezsgőben fellelhető sav, ásvány, cukor, vitamin és ethanol pontos ellenértéke volt. Az egyetlen különbség az összetevők szerkezete volt, ill. az, hogy polifenol mentes volt ez az ital.
Mindkét csoporttól 8 órás intervallumban vért vettek, majd következő napon ugyanilyen időközökben vizeletmintát is. A vérmintákban gazdag nitrogén monoxid (NO) szintet fedeztek fel, amely a tudomány jelen állása szerint elsődleges helyet foglal el az izom fiziológiában, meggátolja a vérrögök képződését, ezáltal szív és érrendszeri betegségek megelőzésére szolgálhat. Kiemelték a stiffness (ütőerek falának rugalmatlanná válása) kialakulási esélyének csökkentését.
A vizeletmintákban a champagne polifenoljainak anyagcseretermékeit (metabolit) találták, melyek arra utaltak, hogy ezek a polifenolok jól felszívódtak a véráramban. A kontrol csoportban jóval alacsonyabb szinten állt a NO és a metabolit is. A kutatók szerint maximum napi két pohár (kb. 2-3 deci) pezsgő elfogyasztása ajánlott.
Komment
Érdekes feltevés, hogy a pezsgőknek tulajdonított jótékony hatás főként a vörösborokból nyert polifenolok miatt van, ill. az, hogy ezek a pezsgőbe az elkészítés során jutnak. Mivel ezek a polifenolok alapvetően a szőlő héjában vannak ? legalábbis eddig erről volt szó ? fura, hogy a héjkontakt-mentes eljárásból ezek hogyan kerülnek a pezsgőbe.
Az is kicsit sántít, hogy reimsi kutatóintézetek vannak ebbe bevonva, akiket ki a fene pénzelne, ha nem a gyártók, és mi a csudát kutatnának, ha nem a pezsgőt? Más dolguk nemigen van. Mindegy, kezeljük objektíven az eredményeket.
Aztán: az OK, hogy kiderülni látszik, ebben a dologban tényleg van valami, hisz ennyi kutatás nem tévedhet. A hangsúly azonban tényleg a moderált fogyasztáson van, mert agysejtvédő hatás, stiffness elleni hatás ide-vagy oda, azt azért lássuk be, hogy nagyobb dózissal nagyon oda lehet vágni az egész szervezetet, főleg napi állandó adaggal.
Ennek ellenére, az ember sokkal könnyedebben néz az ünnepi koccintás elé, és sokkal átszellemültebben mondhatja: ?Egészségünkre!?
