Volt egyszer egy Gizella birtoktúra augusztusban, sok extrával körítve. Az egyik ilyen extráról úgy terveztem, hogy ősszel számolok be, amikor a nap már kicsit hegyesebb szögben néz le a borisszákra, és amikor szívesebben ülünk be egy étterembe csak a gasztronómia kedvéért. Beszámoló látogatásomról az Andrássy Rezidencián, a degusztációs menühöz örömzenél a Gizella Pince.
Ramsay, disznók, apacsok
Térjünk le egy kicsit a pohárlötybölés és szaglászás útjáról! Helyezzük vissza a bort alapvető kontextusába, az ételek mellé. StevieKraft Suffolkban utánajárt, hol terem a Grand cru szalonna. Olyan farmot sikerült felfedezni, amely esetében a disznóhizlalda tényleg valami kedélyes-röfögős helyet jelent. Aztán persze volt vér, szalontüdő, hagymásagy, meg sátorverés az érzékeny angol táj vaksötétjében. Honnan szerzi […]
Michelin vs. Etyeki Kúria
Igen illusztris közeget választott az Etyeki Kúria, hogy bemutatkozzon Bécsben: a Steirereck im Stadtpark minden bizonnyal az osztrák főváros legjobb étterme, és ezt két Michelin-csillag is bizonyítja. A borok helytálltak, a bemutatkozás jól sikerült. Az étterem káprázatos.
Ribollita
Sok zöldséggel indítja a tavaszt Stevie Kraft. A toszkán utazáson már szó esett a ribollitáról, amely a helyi parasztok ?semmit sem pocsékolunk? gasztrofilozófiai krédójának materializációja. Kántorbandi zseniális halas cikkét megkontrázandó, újabb recept a borok közt.
Főzzünk egy jó halat!
Minden nagy ünnepen halat főzünk. Halat, vagy levet, és nem halászlevet, halászlét vagy hallét. Nálunk a hal szakrális, ünnepi, családi dolog, akkor főzzük, amikor együtt vagyunk. Ráadásul nagyon szeretjük. A hal lényege az alapanyag, és itt a bizonyíték, hogy jószerivel bárhol, bármikor elkészíthető. Halfőzési kiskáté a pusztuló magyar halgasztronómia megmentésére.
- « Előző oldal
- 1
- …
- 12
- 13
- 14
- 15
- 16
- …
- 19
- Következő oldal »
