Cseke Gábor belenyúlt két olyan borba, melyek közül bármelyik, elmondása szerint, egyenként is nagy pofont adott volna a borkóstolókon túlságosan is magabiztosan, már-már flegmán megnyilatkozó, fel- s alá járkáló, borospoharat látványosan balról jobbra csavargató, a kb. ?énmármindenttudok? egójú borszakértőnek.
Nagyot szóló furmintok
Azzal a jól eső érzéssel kezdem a beszámolót, hogy nagy valószínűséggel tízből kilenc olvasó hallott már erről a furmintot népszerűsíteni hivatott kezdeményezésről és aki esetleg nem, az is biztosan hamarosan fog. Mert a ?Furmint Február? egyre nagyobbat szól.
Kreinbacher Somlói 2007
Az első benyomások még Somlóról szólnak: a halvány arany szín, a lassú mozgás, a szépen beérő illat, amiben még ott van a fejlődésnek lehetősége is.
Hollóvár Somlói Furmint 2008
Takács Lajost nem láttam a Furmint Februáron (vagy túl korán jöttem el, vagy ő rejtőzött megfelelően), ezért másnap este megérdemeltnek éreztem tőle is bontani valamit
Szászi Endre Szigligei Olaszrizling 2009
?Borújságíróként? (horribile dictu!) jótékony homályba kellene burkolni az egyéni preferenciákat és csak második szándékból dícsérni vagy kritizálni, de muszáj megjegyeznem, hogy Szászi Endre borait szeretem.
