Igazán nívós, rendhagyó eseményen volt szerencsém részt venni minap, a nemrég átadott Jásdi pincészet éttermében: huszonpár, főleg Balaton környéki (de akadtak kivételek) borász jött össze, hogy megmutassák egymásnak, és a szűk érdeklődői körnek, hogy az ő értelmezésükben milyen is az olaszrizling.
Gál Lajos Pincészete Kántor-tag 2009
Nagy bor került a kezembe, azonnal ki is bontottam, már csak a név miatt is, ami kötelezett. Mármint a dűlő neve. Így aztán lőttek az objektivitásnak már az elején.
A móri három ?CS?
CSetvei, miklósCSabi (meg egy kis VéCSei). A gyönyörű idő és a borozási kedv győzött a tunyaság felett, ezért idén ismét elzarándokoltam Mórra, hogy kicsit megfürödjek a helyi bornapok forgatagában.
Török Csaba „Személyes kedvenc” Szent György-hegyi Olaszrizling 2010 válogatta Radosevics Radovan
A hosszú cím nem véletlen, Radó „saját használatra” palackoztatta ezt a válogatott tételt.
Tornai és Fekete
Az első részben megpróbáltam megfejteni a Somló-feladványt, vagy legalábbis összefoglalni azokat a fő irányokat, amik a Heggyel kapcsolatos gondolataimat keretezik, a második részben pedig két mérvadó borásznál tett látogatásomról számoltam be. Következzék a Somló túra harmadik, egyben befejező része.
- « Előző oldal
- 1
- …
- 8
- 9
- 10
- 11
- 12
- …
- 17
- Következő oldal »
