Újdonságok és régi finomságok – várnapló 3.

Idén is sikerült az, ami eddig minden évben a Borfesztiválon. Terveztünk, eldöntöttük, mit, merre kóstolunk, és hogyan. Átolvastuk majd az összes tervet, itinert és tanácsot, amit találtunk a weben és printben. Mindezt teljesen feleslegesen. Több év után empirikus alapon kimondhatjuk: a várban az egyetlen út, ha sodródik az ember, és a szerencsére bízza magát. Nekünk megvolt: találtunk sok újdonságot és régebbi finomságot.

Tervekkel érkeztünk, idén is. Itinerrel felszerelkeztünk, nevek voltak felírva, órarend volt megállapítva. Ahogy eddig is. Az első állomás még ment. Aztán felborult a rend, és sutba lehetett dobni az egészet. A vár alkalmatlan az ilyesmire, ez most már, több év tapasztalata alapján nyugodtan kimondható. Amit lehet, az a sodródás: céltalanul – ill., egyetlen céllal: hogy jót, érdekeset találjunk. Ahol pedig jót, érdekeset találunk, ott beszélgessünk is. Így is lett.

Nekünk is a Balaton

A bejárattól nem messze találtuk a Balatoni Borgalériát, itt azonnal egy 2007-es Fischer Chardonnay-be botlottunk bele (1200 Ft). Reduktív cuccról van szó, amiben mégis vannak terroir jegyek, ezt tegye zsebre mindenki. Az osztrákok valahogy máshogy állnak ezekhez a dolgokhoz, friss gyümi és kövek együtt. Aztán jött egy eddig nekünk ismeretlen badacsonytomaji pince, a Villa Márika, és a 2006-os Olaszrizling (1700 Ft), amelyből tobzódott a bazalt, szép kerek bor, közepes testtel és citrusokkal, lecsengésében sok sóval.

Ezt követte ugyaninnen a 2007-es Szürkebarát (1700 Ft), egy halvány arany színű, egészen hagymahéj reflexekkel bíró bor. Nagyon érett alapanyag, virágos, intenzív szőlős gyümölcsös illat, egy árnyalatnyi botritisszel ízben és sok érett gyümölccsel meg sóval. Szászi Endre 2007-es Szent György hegyi Rajnai Rizlingje (1800 Ft) következett, nagyon üde, friss, citrusos virágos alap, nem az a dieseles felütés, de szépen jönnek a kövek is belőle. Hát kábé ennyi volt, amit valóban terveztünk is, ill. még egy állomás, ahová indultunk is tovább.

Bőszen tovább

A szekszárdi sor mintegy kihelyezett bástyájaként közös standban találtuk két nagy kedvencünket, a bátai Bősz Adriánt és a Borműhelyes Pálos Mikit. Adriánnál jártunk még tavasszal a bátai pincéjében, akkor inkább készülődő dolgokat néztünk meg, most nem úsztuk meg a sort, főleg úgy, hogy nem lesz ott a csütörtökön kezdődő Szekszárdi Szüreti Napokon (szept 17-20), mert szüretel a Bodrival és saját szőlőjében is.

A 2007-es Fehér Kadarka igen izgalmas, visszafogott illat, fűszerekkel és édes virágokkal, ízben még édes fehér gyümölcsökkel. Ami feltűnő, a földes minerális jegyek előretörése. a 2007-es Rajnai Rizling, amely a narancshéjas jegyek mellett rengeteg ásványt dob ki. Hogy ez meglepő? Mert a szekszárdi vidéken lösz van? Hát, igen, de olyan mészbabák vannak a löszben, sőt vörösagyagos golyók, hogy csak na. Bátán mintha több lenne, mondja Adrián, sőt a lősz alatt gránit is van. Ezen a héten debütál a piacon a 2007-es Kadarka, kb. 1500 forintért. Fűszeres, narancshéjas illatok, könnyed de tartalmas bor, szép édességgel és joghurtossággal, közepes testtel és lecsengéssel. A 2007-es Menoir egy másik világ. Nagyon el tudom képzelni egy gyümölcs chutney-es kacsasteak mellé. Orgonás, parfümös, pirosbogyós gyümis fülledt illatvilág, ízben pedig egres és csípős fűszerek, nagyon érdekes. Végül a 2006-os Báta Cuvée jött, ami mostanra szedte össze magát rendesen. Friss reszelt édes alma, illatban a pirosgyümölcsök mellé, némi édes virágillat is van, ízre nagy harmóniát és szép savakat találunk és a háttérből a földes-ásványos jegyek figyelnek.

Át Mikihez

A Borműhely és Pálos Miklós ugyan ott lesz Szekszárdon, és persze meg is látogatjuk majd, de nem lehet kihagyni, ha int, hogy menjünk már át oda is. Itt bukott a terv. Miki kipattintotta a Rokka sorozat 2008-as Shirázát (1900 Ft), atom gyümölcsök indultak el, lédús szamóca és bors, friss bozsolés jegyekkel. Teste közepes, könnyed, a bor behízelgő, csajozós.

Aztán Miki a előkapta a nehéztüzérséget. A Defacto három kékfrankos küvéje, ennek a háromnak most kijön egy különkiadása Háromfrankos néven, három palack, fadobozban, csak pincéből. Első közülük a DE lesz, a Decsi hegyről. Szilva és csoki plusz fahéj, gyönyörű sav, tannin és alkohol egyensúly. 30 éves ültetvény 1,20 kiló per tőke. Második a FAC, a Bodzásról. 1957-es ültetvény, másfél kiló tőkénként, de óriási térállással, 3,8 x 1 méterrel. Szikárabb sokkal, fűszeres, nem olyan meleg, mint a DE. Harmadik a TO, a Cserhát dűlőről, 14 éves ültetvényről, tőkénként 70 dekával. Érett brutál meggy és csoki, ha egy versenyen merlot-nak indulna, simán elhinném.

Miközben ezt kortyolgattuk egy fogyasztó először valami félszáraz fehéret, majd, mivel az nem volt, valami vöröset kért, ami nem pinot (hangsúlyos, csattanós t-vel a végén) noirt kért.

Ezt nehéz volt megemészteni, meg persze az OBI-t is köszönteni akartuk, ezért Miki előkapta azt a Cabernet Franc-t, amit eddig csak hordóból kóstoltunk, de már akkor is borzongató volt. Ez Eposz néven jön majd ki, májusban. 2007-es tételről van szó, és hát az évjárat ugye. Amarone fajélesztő kellett bele, mert hát szép dolog a vadélesztő,csak nem mindig bírja ki, főként, ha 17 fölötti alkohollal végzünk. Meggybefőtt, csoki, bors, narancshéj, ánizs. Elkell majd hozzá a két kilós üveg, amiben lesz. Amikor először kóstoltuk, Miki azt mondta: „Letéptem a bürkémet.” Hát ez ilyen.

Bukjunk le! – vissza a tóhoz

Mikiék után totál felesleges volt az itinert kutatni, hogy merre tovább. Nem is tettünk erre kísérletet. Ehelyett sodródtunk, és nem is lepődtünk meg, amikor Bujdosó Feri mosolygós arcát láttuk meg, aki kérdés nélkül töltött a 2008-as Szürkebarátból (1900 Ft). Illatra visszafogottabb, lassabban bújik elő, viszont ízbomba. Érett édes alma, minimális maradék cukor. A 2008-as Sauvignon Blanc (Most akciós a Metróban, 1000 Ft alatt) füves, egres illatbomba, ízre is megfelel a divatos SB elvárásoknak. Semmi komplex, de nem is erről szól. Sokkal inkább szól erről az Altanus 2008 fehér küvé (2600 Ft), egy királyleányka, savblanc, szürkebarát és chardonnay házasítás. Virágos, parfümös, egres és citrus jön illatban és ízben egyaránt, plusz a szájban még édes sárga alma némi édesfűszerrel és ananásszal. Érezhető benne egy kis vajasság is, szóval több árnyalat, komplexitás jelentkezik.

Komolyabb fehérek jöttek, a 2007-es száraz Tramini és ennek édes verziója. Csirip-tetőről származik mindkettő, az utóbbit csak három nappal szedték később, szeptember 28-án, annyira meleg volt, hogy ez lett a kései szüret. Agyagos beütésű lősz a talaj, a száraz tramini parfümös illatbomba, fehérorgona, akác, az illat után édesbort várna az ember. Az édes verzióban erőteljes birses jegyek vannak a virágok mellett, birs és kajszi, 60 gramm/liter maradék cukorral. Tramini maradt a végére is, méghozzá az Aranyhíd 2007. Ez gyakorlatilag beltartalmilag megegyezik egy hatputtonyos aszúval, Feri szerint 20 évente kerül ki tőlük ilyen alapanyag. Kajszi, érett birs sajt, kajszikompóttal. 160 gramm maradék cukor és hozzá megvannak a savak is. End of the line at Balaton.

Záróbuborékok

Kezünkben a maradék Aranyhíddal elkezdtünk hömpölyögni a tömeggel, mely ekkora egybefüggő áradattá nőtte ki magát, egybefolyva sodródott.

Szerencsére megláttunk egy ismerős arcot egy ismeretlen stand mögött, így időben partra evickélhettünk. A WineAge stand mögött T. Nagy Gábor (75cl Bor és Kereskedés) mosolygott, mint kiderült, ennek a prémiumbeszállító cégnek a tanácsadója. Champagne? – kérdezte és kénytelenek voltunk belátni, hogy innen már sehova nem megyünk. A cég hozza be a Champagne Sanger (Avize) készítményeit, melyek közül néggyel mostuk le a Borfesztivál porát. Legjobban a Blanc-de-Blancs Grand Cru (9900 Ft) tetszett, egy színtiszta Chardonnay a Grand Cru besorolású Cotes De Blancs területről. Izgalmas volt a Rosé Brut (9900 Ft) is, mely érdekes módon szintén blanc-de-blancs, vagyis nincs benne kékszőlő. Akkor hogy lehet rosé, ugye, jön a jogos kérdés. Hát a dosage champagne-i vörösborral történik, így. T. Nagy Gábornak a vérében van a vendéglátás, állandóan pakolta a kaviáros ostyákat az asztalra, melyek a pultot körülvevők körében igen népszerűek voltak.

Így simán lecsúszott a Cuvée Brut (9900 Ft) a három hagyományos fajta hagyományos házasítása és ennek magasabbra emelt verziója, a Cuvée Louis Eugénie Grand Cru is (14 900 Ft), tölgyfahordós érlelésű Chardonnay Grand Cru (50%) Pinot Noir Grand Cru (30%) és Pinot Meunier (20%). Mondtuk Gábornak, hogy ne tovább, erre ő töltött még a chilei Errazuriz birtok premier válogatásából pár pohárral, de ezek leírására már nem vállalkozunk. Nem mintha nem menne, de vannak bizonyos határok, melyeket, ahogy a mellékelt példa mutatja, jobb nem átlépni.

Korábban:

Fehérek a feszten – várnapló 2.

Baráti jobb és jobb borok – várnapló 1

Minden vélemény számít!