Telt, nagytesű, harapnivaló, buja bor. Ilyenkor tavasz tájt az ember könnyedebb kalandokra kezd vágyni, ez a palack azonban már egy jó ideje kacérkodott velem, bontottam hát. Nem egy pillangó.
Remete Vicarius 2006
Józsi bácsinál többször jártam már, ezt a bort azonban nem sokszor van szerencsém kóstolni. A remete nem is készíti sokszor, ez előtt 2003-ban volt utoljára.
A toszkán kapanyél
Kraft toszkán beszámolójának harmadik, befejező része. Chianti Classico szívében sürgött az újságírótruppal, négy borászatot látogattak meg. Ebből kettő hatalmasat szólt, róluk essék most szó. A fajta továbbra is a Sangiovese, de a formák egy kicsit kerekebbek, a bor teltebb, kevésbé szikár. Történelmi családok, történelmi fajtákat szüretelnek történelmi domboldalakon, generációról generációra adják egymásnak a kapanyelet a […]
A szőlő megváltoztat
Lenkey Géza tíz hektáron gazdálkodik tizenegy éve, igazi családi jellegű pincét vezet: a cél nem a tömegtermelés, inkább az egyedi arculatú, érdekes, kis tételek megalkotása, ha ez nem is kecsegtet akkora anyagi haszonnal. A borissza világban csak három-négy éve figyelünk rá jobban oda. És jól is tesszük.
St. Andrea Áldás 2006
A nagyfiam születésnapját ünnepeltük, ragyogott a négy gyertya a tortán, ragyogott a gyermek szeme. Olyan bort kellett nyitni, amely méltó az alkalomhoz. A hatos Áldás bikavér az volt.
